KÖNYVBEMUTATÓ

Nagyszámú érdeklődő jelenlétében a helyi kultúrház közösségi termében került sor A zsigárdi iskola története című könyv bemutatójára 2021. szeptember 3-án. A falu iskolatörténetének mintegy három évszázadát felölelő hiánypótló kötet a Zsigárdi Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola kiadásában jelent meg PhDr. Novák Veronika szerkesztésében. A nyomdai előkészítést az ATdesign Kft.-, a nyomdai munkálatokat pedig az egyházgellei Pelikán Kft. végezte.

Az ünnepélyt Žiaček Adrianna, az alapiskola igazgatónője nyitotta meg. Üdvözölte a vendégeket: Fekete Irént, a SZMPSZ elnökét, Mézes Rudolfot, a szülők szövetségének országos elnökét, Novák Veronikát, a könyv szerzőjét, Nt. Erdélyi Anita lelkészt, továbbá a megjelent nyugdíjas- és aktív pedagógusokat, önkormányzati képviselőket, és minden érdeklődőt.

A könyvbemutatót megelőzően Baranyay Alajos polgármester ünnepélyesen megnyitotta 26-27. Zsigárdi Napok rendezvénysorozatot.

Elsőként Fekete Irén, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének országos elnöke köszöntötte a rendezvény résztvevőit, aki vendégszerető, hagyománytisztelő községnek ismeri Zsigárdot. Az iskola szerepét hangsúlyozva elmondta, hogy az egy olyan intézmény, amelyhez mindenkinek köze van, mert az iskola maga az élet. Az iskola történetét feldolgozó könyv pedig egy olyan érték, amely örök emléket állít diáknak, tanítónak.

A könyv kiadásának ötletéről és a kiadatás körülményeiről Žiaček Adrianna beszélt, megemlítve egy régi zsigárdi diák, Kocsis Győző történetét.

A szerző, Novák Veronika, az Állami Levéltár Vágsellyei Fióklevéltárának nyugalmazott igazgatója, vetített képes előadásában először a kutatás nehézségeiről beszélt, majd kitért az iskola, mint intézmény kialakulására vidékünkön, a deáki benedek-rendi szerzetesek oktató munkájától kezdően a vágsellyei jezsuita kollégium tevékenységén keresztül a zsigárdi középiskoláig. Szólt a kötelező iskolalátogatás előtti állapotokról, az egyes uralkodók iskolareformjairól, a kiegyezést követő Eötvös József nevéhez kötődő oktatási reformról, valamint a 19. század elején életbe lépett Apponyi-féle oktatási törvényről.

Előadását a zsigárdi katolikus és református iskola alapításával és működésével folytatta, felölelve több mint háromszáz év helyi történéseit és küzdelmeit. Felsorolta az első ismert tanítók neveit, továbbá az iskolaépületek létrejöttének körülményeit. Beszélt a pedagógusok jövedelméről, és a községi elöljáróság szerepéről az oktatásban. Részletesen taglalta az első és második világháborút követő állapotokat, a magyar iskolarendszer nehéz helyzetét, és szólt a zsigárdi tanítók közösségi és érdekvédő tevékenységéről. Beszélt a 20. század utolsó évtizedeiben és a 21. század elején életbe léptetett oktatásügyet érintő változásokról, törvényekről, kihangsúlyozva, hogy számunkra az önkormányzatok fenntartásában lévő iskolák jelentik a megmaradást. Felsorolta a zsigárdi iskolából kikerült ismert személyiségeket, majd mindenki szíves figyelmébe ajánlotta a könyvet.

A szerző bemutató előadását követően Nt. Erdélyi Anita megáldotta a könyvet. A keresztapa szerepét Timár Imre, 90 éves zsigárdi pedagógus vállalta, aki a könyvszentelőt követően felidézte pedagógusi életútját. Visszaemlékezésében tanulmányairól, kollégáiról, a magyar iskola mindenkori nehéz helyzetéről beszélt, majd néhány érdekes történettel csalt mosolyt az arcokra.

A könyvbemutató zárásaként Žiaček Adrianna megköszönte mindazok támogatását, akik a könyv kiadásában segítették. A felelős kiadó az ünnepély vendégeinek tiszteletpéldányt nyújtott át. Végezetül Baranyay Alajos polgármester megköszönte Žiaček Adriannának a könyv létrehozásában és kiadásában végzett pótolhatatlan munkáját.

Premier Zsigárdon

" Egy jó alakítás olyan, mint valamiféle meleg ragyogás."

( Robert Anson Heinlein )

Ezt éreztem jómagam is, amikor a Zsigárdi Alapiskola színjátszó csoportja 2018. június 3-án bemutatta a Valahol Európában című magyar, szívszorító musicalt. Az előadást iskolánk igazgatónője Mgr. Žiaček Adrianna nyitotta meg. üdvözölte a vendégeket, köszöntötte a jelenlevőket, a több száz fős közönséget.

Ezt követően a világ hirtelen összezsugorodott, beszorult a színpad falai közé és kezdetét vette a zenés darab. A több mint 40 fős gyereksereg Mgr. Varga Lilla tanító néni vezetésével lenyűgözte a jelenlevőket. Nagy sikert aratva, tapsviharral jutalmazták a " kis színészeket " . Lilla tanító néninek ezért a sikeres teljesítményért szívből gratulálunk, megköszönve fáradságot nem kímélő munkáját.

Köszönet jár falunk polgármesterének Baranyay Alajosnak a helyiség ingyenes bérbeadásáért. Nem utolsó sorban köszönjük Udvaros Gyulának is a közreműködést, aki hangtechnikával tette hallhatóbbá, élvezetesebbé a színpadra állított darabot.

Lelkes Andrea, pedagógus

Anyák napja Zsigárdon

A helyi óvoda és alapiskola diákjai május első vasárnapján ünneplőbe öltözve indultak a
kultúrházba. A több hetes lázas készülődésnek meg is lett az eredménye - előadásuk
lenyűgözte a közönséget.
A jelenlévőket Žiaček Adrianna, a helyi magyar alapiskola igazgatónője és Szabó Andrea,
a szlovák alapiskola igazgatónője köszöntötte.
Az ünnepi műsort a szlovák és magyar óvodások nyitották meg. A népi gyermekjátéknak
nagy sikere volt, ahogy az előadott versikéknek, dalocskáknak és a színes ruhácskákban
pörgő-forgó táncosoknak is.
Az óvodások után színpadra léptek a magyar és a szlovák alapiskola tanulói. A bemutatott
táncok, szavalatok, színdarabok hol mosolyt, hol pedig könnyeket csaltak a nézők szemébe.
Az édesanyák büszkén nézték csemetéik alakítását, ők pedig izgalomtól kipirulva nyújtották át a legszebb ajándékot, amit egy gyerek adhat az édesanyjának: a rátermettségüket, a tehetségüket,a boldog mosolyt az arcukon.
A harmadik és negyedik osztály tanulói vadonatúj kékfestő ruhákban idézték fel, hajdanában
hogyan múlatták az időt kortársaik. A népviseleti öltözék Pataky Mónika szalonjában készült,
ezúton is köszönjük élethű munkáját.
A pomponlányok balerína tánccal kedveskedtek a jelenlévő édesanyáknak.
A szülői bálon nagy sikert aratott 9. osztály nyitótánca újra bemutatásra került, az ünnepeltek
és a diáktársak nagy örömére. Sikerben, tapsáradatban nem maradt hátra az 1.,2. és
3.osztályosok közös műsora sem, de a 7. osztály által bemutatott Hófehérke paródia is
megkacagtatta a közönséget.
Az ünnepi műsor végén az alapiskola összes tanulója a színpadon felsorakozva közösen
énekelte el Halász Judit, Minden felnőtt volt egyszer gyerek című dalát, majd egy szép
cserepes virággal ajándékozták meg az édesanyákat, nagymamákat.
" Minden halandó.
Az öröklét csak az anyáknak adatott meg."
(Iszaak Babel)
Darázs Enikő, pedagógus

Zsigárdon is megemlékeztünk a Föld napjáról


"A természet hatalmas, az ember parányi, ezért aztán az ember léte attól függ, milyen kapcsolatot tud teremteni a természettel, mennyire érti meg, és hogyan használja fel erőit saját hasznára...."

(Szent-Györgyi Albert)

Április 22-én ünnepeljük a Föld napját. Ez jó alkalom arra, hogy felhívjuk a figyelmet a természet- és környezetvédelem fontosságára. Környezetünkre a civilizáció és az ipar fejlődése következtében számtalan veszély leselkedik a légszennyezéstől a szemetelésen át a növény- és állatvilág csökkenéséig, és mindez a közvetlen életterünket veszélyezteti.

A Zsigárdi Magyar Tannyelvű Alapiskolában április 24-én emlékeztek meg a Föld napjáról. A tanulók a napot szemétszedéssel kezdték. Pedagógusaik vezetésével nagy lelkesedéssel gyűjtötték a szemetet az iskola környékén és az egész faluban, hogy lakóhelyüket tisztábbá és élhetőbbé varázsolják. A szemétszedéshez szükséges eszközöket a falu polgármesetere, Baranyay Alajos biztosította számukra erre az alkalomra.

Miután sikeresen megtisztították környezetüket a sok hulladéktól, a tanulók Žiaček Adrianna igazgatónő jóvoltából az Utazó Planetáriumban egy emlékezetes űrutazáson vehettek részt. Az iskola tornatermében felállított félgömb alakú sátorban egy-egy érdekes előadást nézhettek meg. Az óvodások és az alsó tagozatos tanulók a Holddal ismerkedhettek meg egy kalandos történetben, a felsősök az űrhajósok életéről, a rájuk leselkedő veszélyekről tudtak meg érdekes dolgokat. A tanulók és a pedagógusok is nagyon hasznosnak és élvezetesnek találták az előadásokat.

A rendezvényről tartalmas élményekkel és ismeretekkel gazdagodva térhettek haza a gyerekek. Bízunk benne, hogy rendezvényünkkel sikerült felhívnunk a figyelmet arra, hogy az apró cselekedetek is sokat számítanak. Természetesen a felismerés nem elég, ennek szellemében kell élni, cselekedni és nevelni gyermekeinket.

"Valamennyien a Föld részei vagyunk, és a Föld a részünk." (Seattle)

Aleva Szilvia, pedagógus

Iskolába készülök 

Az iskolaköteles gyermek számára az iskola megkezdése egy nagyon fontos lépés az életben. A szülő számára pedig az, hogy a legmegfelelőbb intézményt válassza ki gyermekének.

Sok iskola, ahhoz,hogy megkönnyítse a szülő választását, nyílt napot tart az ovisoknak, még a beiratkozás előtt. Mi is, 2018.április 6-án a Zsigárdi MTNY Alapiskolában Sulileső címmel nyitott napot tartottunk a leendő kiselsősök és hozzátartozóik részére. Az ovisoknak azért, hogy kipróbálhassák milyen iskolásnak lenni és bepillanthassanak életük egyik legfontosabb mérföldkövének falai közé, a szüleiknek pedig azért, hogy megkönnyítsük a választást, esetleges kérdéseikre választ kapjanak és könnyű szívvel írathassák be gyermeküket iskolánkba, ahol szakképzett pedagógusok rakhatják le tudásának alapköveit.

Pár éve immár hagyományosan az első osztályosok fogadják sok szeretettel az iskolaköteles gyermekeket Varga Lilla tanító nénivel, de az idén a második osztályos tanulók is aktívan részt vettek a fogadásukban Lelkes Andrea tanító nénivel. Már hetekkel az érkezésük előtt lázasan készülődtek, hogy minél változatosabbá, színesebbé és érdekesebbé tegyék azt a napot, amikor először érezhetik magukat iskolásnak a nagycsoportos ovisok.

Péntek délelőtt kissé megilletődve érkeztek a kis látogatók az iskolába, de sikerült hamar mosolyt varázsolni az arcukra és ezzel elkezdődött a nagy utazás. A bemutatkozást követően szórakoztató játékok, mesedramatizálás, "igazi iskolás mesefeldolgozás", kíváncsiskodó kérdezz-felelek és kézműves foglalkozás váltotta egymást. Ezután a második osztályban folytattuk a kalandozást, ahol a rövid műsor után finomságokkal leptük meg a gyerekeket, majd minden bátor sulileső ovis emléklapot és foglalkoztató könyvet kapott ajándékba. A délelőttöt a zsigárdi One the Road zenekar énekes lányai,akik nem utolsó sorban iskolánk volt tanulói is egyben, Farkas Bianka és Farkas Bernadett zárták gyerekdalaikkal. Ezúton is köszönjük szépen még egyszer a nagyszerű előadást, amivel növelték a nap színvonalát és hangulatát.

Az izgalmas délelőtt után az ovisok fáradtan, mégis jókedvűen és teli élményekkel tértek vissza az óvodába.

Kedves ovisok, remélem felkeltettük érdeklődéseteket iskolánk iránt, ezáltal szüleiteknek megkönnyítettük a választást és szeptemberben újból találkozunk immár iskolatáskával a hátatokon, hogy folytathassuk a kalandozást a tudás világában.

Mgr. Varga Lilla pedagógus

Ünnepi megemlékezés Zsigárdon 

"Minden becsületes szívnek legszentebb a hon." (Gróf Széchenyi István)

Március 14-én, szerdán, lázas készülődés volt tapasztalható az iskola folyosóján. A gyerekek is érezték, hogy ez a nap más, mint a többi, hiszen ünneplő ruhában, nemzeti színű kokárdával a szívük felett jelentek meg az iskolában.

A Zsigárdi Alapiskola - mint minden évben - idén is megemlékezett az 1848-49-es magyar forradalomról és szabadságharcról. Molnár Judit tanító néni rövid történelmi áttekintése után az énekkar lépett fel lelkesítő katonadalokat énekelve Žiaček Adrianna igazgatónő vezénylésével. Őket követte az iskolai színjátszócsoport irodalmi-zenés összeállítása Varga Lilla tanító néni vezetésével. A szereplők, akik között alsó és felső tagozatos diákok is voltak, nagy izgalommal készültek és mutatták be előadásukat iskolatársaiknak. Mindezt a Himnusz közös éneklése zárta, s általa szállt az ima az ég felé: "Isten, álld meg a magyart".

Gyermekeink kulturális élmények sokaságával gazdagodtak ezen a napon. A Libertate Polgári Társulás - a magyar Miniszterelnökség támogatásával - Családi mozizást szervezett a helyi kultúrházban. Délelőtt A Pál utcai fiúk magyar-amerikai ifjúsági filmet vetítették, melyre a helyi magyar iskolásokon kívül a szomszédos Királyrévből, sőt, a sókszelőcei Osztényi Leander Alapiskolából is érkeztek diákok pedagógusaikkal. Délután Az aranyember magyar kalandfilmet tekinthették meg a jelenlévők, köztük olyanok is, akik a délelőtti élményektől fellelkesülve örömmel tértek vissza. Maga a program pedig egy esti vetítéssel, a közönség körében is nagy sikert aratott Valami Amerika 2 magyar filmvígjátékkal záródott. Ide a gyermekek már szüleikkel, családtagjaikkal karöltve látogattak el.

Mindeközben a Csemadok Zsigárdi Alapszervezete, Zsigárd Község Önkormányzata valamint a Zsigárdi Alapiskola szervezésének köszönhetően a helyi református templomban emlékeztünk a szabadságharcra és annak hőseire. A falu lakosain kívül a környékbeli falvak polgármesterei, különféle politikai- és polgári szervezetek, továbbá az egyházi és kulturális intézmények képviselői is tiszteletüket tették. Az ünnepélyes koszorúzás és istentisztelet mellett meghallgathattuk Baranyai Alajos polgármester úr ünnepi beszédét, s az összegyűltek - a Csemadok éneklőcsoportja mellett - megtekinthették tanulóink ünnepi műsorát is. A megemlékezés után minden kedves résztvevőre ünnepi vendégség várt a kultúrház kistermében.

Reméljük, hogy az ilyen események egy életen át tartó mély nyomot hagynak a kitűzött kokárda helyén, ezzel vértezve fel a jövő generációját magyarságtudattal, összetartozással, tenniakarással, ami megmaradásunk egyedüli záloga az eluralkodó széthúzással szemben.

Molnár Judit, pedagógus

Rendhagyó testnevelés óra a korcsolyapályán 

A Zsigárdi Alapiskola diákjai az iskola vezetésének hathatós támogatásával, rendhagyó testnevelés órán vettek részt a vágsellyei városi korcsolyapályán.. A "koritanfolyamra" február 31-én került sor. Tóth Géza kolléga és jómagam lettünk kijelölve eme feladat elvégzésére. Diákjaink létszáma elérte a 25-ös létszámot. Tanulóinkat két csoportba soroltuk be. Egyes csoportok négy évfolyam diákjait foglalták magukba. Gyakran igencsak eltérő korcsoportok jelentek meg egy adott csoporton belül. Bizonyos esetekeben komoly fejtörést okozott Tóth Géza kollégámnak és nekem a szakmai munka precíz összehangolása. A kezdeti nehézségek ellenére, véleményem szerint, tisztességgel helytálltunk, egyben elértük a kitűzött célt. Azaz egyrészt fejlesztettük a gyerekek tudásszintjét, másrészt megszerettettük velük az korcsolyázást. Kissé "közelebb hoztuk" számukra az egyik legnépszerűbb téli sportágat. Önmagában már ez a tény sem elhanyagolandó. Úgy vélem, rendkívül tartalmas sporteseményen vagyunk túl, nemcsak mi pedagógusok, hanem az iskola diákjai is. Nagyon bízom abban, hogy a közeljövőben ismét lehetőségünk nyílik egy újabb korcsolyatanfolyam megszervezésére, ami nagyban hozzájárulhatna tanulóink egészséges fejlődéséhez, illetve helyes testtartásuk kialakulásához.

Varsányi Zoltán,pedagógus

Koszorúcska a Zsigárdi Alapiskolában

Tánc közben kívül kerülünk önmagunkon. Nagyobbak, csodálatosabbak és erősebbek leszünk. Ez erő, földi dicsőség, és csak rajtunk múlik, hogy megszerezzük.

(Agnes De Mille)

A Zsigárdi MTNY Alapiskolában decemberben társastánc tanfolyamot indítottunk felső tagozatos tanulóink részére. Vadkerti Viktor vezetésével heti egyszer, szerdánként iskolánk tornatermében zajlottak a próbák, ahol fokozatosan elsájították a standard táncok alapjait. Kipróbálták az angol keringőt, a bécsi keringőt, a tangót, a polkát. Majd jöttek az igényesebb latin-amerikai táncok, a cha-cha-cha, salsa, rumba és a diszkó jellegű táncok. Illemtanból is kaptak leckét, megismerték az alapvető illemszabályokat. A próbák viccel, humorral fűszerezve, jó hangulatban teltek.

A tánciskola záróbálja, a Koszorúcska február 27-én került megrendezésre a Kulturális és Információs Központban. A lányok és fiúk ünneplő ruhát öltve elegánsan, igazi hölgyekként és gáláns fiatalurakként ünnepélyesen vonultak be a táncparkettre. Meg kell említeni Václav Andreát, aki a fiúknak kitűzőtt, a lányoknak csinos karkötőt készített. Az igazgatónő üdvözlő szavai után Vadkerti tanár úr vette át a szót és felkonferálta az egyes táncokat. Öröm volt látni, ahogy a gyerekek magabiztos táncukkal, határozott fellépésükkel elnyerték a közönség, szüleik, nagyszüleik, tanáraik, osztálytársaik tetszését. "Jól vizsgáztak." Büszkék lehetnek magukra! A táncbemutató után szüleiket is táncba vitték. Az igazgatónő egy-egy szál virággal köszönte meg minden fiatal táncosnak, hogy sikeresen befejezte a tanfolyamot.

Az estét szeretetvendégséggel koronáztuk, ezért köszönettel tartozunk a szülői szövetségnek és községünk polgármesterének.

A rendezvény színvonalasan sikerült, bizonyosan szép emlék marad mindannyiunk számára.

Žiaček Adrianna, iskolaigazgató

Valahol Európában

Egészen pontosan Budapesten. A zsigárdi alapiskola színjátszó csoportja néhány szülő és pedagógus kíséretében 2018. január 19-én Budapesten járt a Pesti Magyar Színházban. Az egyik legcsodálatosabb és legszívbemarkolóbb magyar musicalt tekintettük meg Valahol Európában címmel. Választásunk azért esett erre az előadásra, mert a tanév végén szeretnénk mi is a színjátszó csoporttal színpadra vinni Dés László zenéjével a művet.

Úgy gondoltam, ha a gyermek élőben látja, átéli, tapasztalja, könnyebben tud azonosulni a szerepével és megérteni a történetet. Másrészt pedig egy több területet érintő tanulmányi kirándulás részesei lehettünk, mint pl. a történelem, földrajz,magyar nyelv, etika,zenei nevelés, kultúra stb. ...

Maga a mű, ahogy a színház szórólapján áll: " egy árva gyermekekből álló csapat és egy rendkívüli felnőtt, egy nemes lelkű művész varázslatos története hűségről, bátorságról és emberségről az embertelenségben a háború sújtotta Magyarországon."

A kellemes utazás és a pár órás szabad program után kíváncsian ültünk be a színház nézőterére , az előadás végén pedig könnybe lábadt szemmel találkoztunk az előcsarnokban. A darab csodálatos volt, a tartalom elgondolkodtató, a végkifejlet megható. Gyermeket, felnőttet egyaránt meghatott a történet és csupa csupa pozitív élménnyel gazdagodva tértünk haza az esti órákban. Köszönet jár a fantasztikus előadásért a Pesti Magyar Színház színtársulatának és a Pesti Magyar Színiakadémia növendékeinek.

Budapesti színházlátogatásunk rengeteg pozitív visszajelzést kapott, amit ezúton köszönök szépen és remélem több ilyen alkalmat lesz lehetőségünk a jövőben is szervezni.

" ... ha van elég szív , mely sokat segít, már úgysem adjuk fel....." ( részlet az előadás egyik betétdalából - A zene, az kell)

Mgr. Varga Lilla, pedagógus

Mit hozott a 2017-es év a Zsigárdi MTNY Alapiskolában?

A 2017-es évet komoly beruházással kezdtük. Iskolánk tantermeiben az elavult lámpákat modern, takarékos LED világítótestekre cseréltük. A természetes nappali, meleg fehér fényt kibocsátó lámpatestek védik és kímélik a szemet, élesebb látást tesznek lehetővé és nem utolsó sorban több eurót takaríthatunk meg az iskola költségvetéséből. A világítótestek cseréjét a szülői szövetség és a Magyar Közösség Pártja anyagi támogatásával fedeztük.

A kifestett és felújított napközi tanterme új polcokkal gazdagodott, melyeken a gyermekek kényelmesen elhelyezhetik játékaikat, tanszereiket. Az ajándékba kapott puha, vastag szőnyeg és polcos gyermekbútor is növeli komfortérzetüket.

A nyári vakáció alatt új külsőt kapott intézményünk főbejárata. Felújítottuk a lépcsők csempeburkolatát, lefestettük a mennyezet faborítását, elvégeztük a csatornák tisztítását, javítását és egy részének a cseréjét. Az északi oldal homlokzatáról eltávolítottuk a zöld mohátés lekezeltük, hogy ne tudjon újra képződni. Mintegy 40 m2-en a megrongált vakolatot kijavítottuk és újravakoltuk.

2017 szeptemberében iskolánkban bevezettük a szelektív hulladékgyűjtést. A folyosókon új 60 liter űrtartalmú szemétkosarakat helyeztünk el. A papírt és műanyag üveget külön gyűjtjük. Ezzel is a tudatos környezetvédelemre neveljük tanulóinkat.

Iskolai könyvtárunkban értékes könyvek sorakoznak az új, masszív könyvespolcokon. Ezenkívül magyar gyermek és ifjúsági folyóiratokat kínálunk az olvasni vágyóknak. A könyvállományt bővíteni fogjuk kortárs magyar és külföldi szerzők alkotásaival. Felmérést végeztünk tanulóink körében. Megkérdeztük, milyen műveket olvasnának szívesen. Minden osztály összeírta a könyvek jegyzékét. Karácsonykor szeretnénk meglepni növendékeinket az általuk kiválasztott könyvekkel, mintegy 1000,-€ értékben. A gyerekek olvasási igényeit igyekszünk feléleszteni és kielégíteni.

A 2017-es évben tanulóink számos tanulmányi és sportversenyen vettek részt. Az iskolában tartalmas és érdekes előadásaink voltak: a magyarok rovásírásáról, kémiai kísérletekről. Csendéletet festettünk. Természetiskolában voltunk, decemberben pedig még egy tanulmányi kirándulás vár ránk: Pozsonyba utazunk az Emberi test kiállításra és a karácsonyi vásárba.

Színházi előadásokat látogattunk. Kultúrműsorral köszöntöttük az édesanyákat és a nyugdíjasokat. Felléptünk a falunapokon, a Csemadok évzáró taggyűlésén. Megemlékeztünk a nemzeti összetartozás napjáról, nemzeti ünnepeinkről: október 6-án a katolikus, március 15-én a református templomban és megtartottuk egyházi ünnepeinket. A szülői bált 8.-9. osztályos tanulóink nyitótáncával indítottuk. Karácsony- és húsvétváró kézműves foglalkozásokat tartottunk. Falunk középületeit és természeti szépségeit fényképeztük és két alkalommal a falunapok keretén belül kiállítottuk a legszebb fotókat.

Nagy hangsúlyt helyeztünk az egészséges életmódra, az aktív mozgásra: úszó-, sítanfolyamot szerveztünk, sportnapot tartottunk, korcsolyáztunk, fociztunk, asztaliteniszeztünk, lovagoltunk, kajakoztunk és kenuztunk. Tanultunk célba lőni, iránytűvel tájékozódni, elsősegélyt nyújtani, helyesen és biztonságosan közlekedni.

Meghívásunkra iskolánkban jártak az önkéntes tűzoltók, mentősök, rendőrök és rávezettek bennünket, mennyire fontos segíteni bajbajutott embertársainkon. Egy héten át vendégül láttuk a Kecskeméti Református Iskola tanulóit. A Határtalan projekt keretén belül iskolánkat magyarországi általános iskolák tanulói látogatták meg.

Ápoltuk kapcsolatunkat testvériskolánkkal Dunasápújfaluval. Összel náluk, tavasszal Zsigárdon egy-egy tartalmas napot töltöttünk el közösen. Jövőre a szerbiai testvériskolánkba, a Doroszlói Petőfi Sándor Általános Iskolába készülünk hagyományőrző néptánccsoportunkkal.

Az óvodával szorosan együttműködtünk: sulilesőre hívtuk a leendő elsősöket. Negyedikeseink mesét olvastak az óvodában a kicsiknek, majd elbeszélgettek velük a hallottakról.

Karitatív tevékenységünkkel a látáskárosultaknak és az onkológiai betegeknek nyújtottunk segítséget.

A projekthéten tanulóink az ember- és környezetvédelem témát dolgozták fel.

Pedagógusaink Csáky Pál Európai Parlamenti képviselő meghívására eljutottak Brüsszelbe és Strasburgba. Községünk polgármestere pedig a nemzetközi nőnap alkalmából Szűcs Judit koncertre vitt bennünket Budapestre az Erkel Színházba, tanítónapi ajándékként pedig az Operettszínházban a Csárdáskirálynőt nézhettük meg..

A felsorolásból is kitűnik, milyen gazdag tevékenység folyik iskolánkban és ezt a jövőben is folytatni szeretnénk.

Tevékenységünkről részletes beszámoló iskolánk honlapján található:

http: www.zsigardialapiskola.sk/hu

Karácsony közeledtével elindítjuk "Jónak lenni jó" karitatív akciónkat. Segíteni szeretnénk iskolánk egykori tanítványán, a királyrévi Vörös Erikán, aki fiatal kora ellenére egy évvel ezelőtt súlyos beteg lett. Gyógyulása érdekében további rehabilitációra és folyamatos orvosi ellátásra szorul, aminek komoly anyagi vonzata van. Ennek érdekében iskolánkban gyűjtést rendezünk, amihez csatlakozott a zsigárdi önkormányzat, valamint a református és katolikus gyülekezet is. Tanulóink karácsonyváró műsorának és a karácsonyi vásárnak bevételét is felajánljuk e nemes célra.

Ezúton kérjük községünk minden polgárát, hogy tekintse szívügyének jótékonysági gyűjtésünket és ha módjában áll, csatlakozzon hozzá.

Békés, meghitt, örömökben gazdag karácsonyi ünnepeket kívánok falunk minden lakójának!

Žiaček Adrianna, iskolaigazgató


"Játszani is engedd..." 


Minden gyermek életében meghatározó mérföldkő az iskolába lépés, az alapiskolás évek alatt szerzett pozitív és negatív tapasztaltok, amelyek helyes vagy éppen helytelen irányba terelik a gyermek személyiségfejlődését. Köztudott, hogy az iskolás gyermek elsődleges feladata a tanulás. Sajnos a mai rohanó világban az információk temérdek mennyisége teljes káoszt tud okozni a gyermek gondolkodásában, nem tudják rendszerezni, hová tenni a dolgokat. Néha meg kell állni, megpihenni és kikapcsolni. Ezért idéztem József Attilától a cikk címében, hogy "játszani is engedd...." a gyermeket. Igen, játszani kell. Bármikor, bármilyen formában adottak a lehetőségek és az iskolában ki kell ezt használni. A játék nemcsak a fogócskázást, bújócskázást ... jelenti, hanem az önmagunkban rejlő képességek, tehetség kibontakoztatását is a drámapedagógia illetve a színjátszás segítségével.

Iskolánk évek óta igyekszik arra nevelni a gyerekeket, hogy ápolják, szeressék és tiszteljék a kultúra minden területét. Évente bérletet váltunk az alsó és felső tagozatosoknak a komáromi Jókai színházba, ahol tehetséges színészek munkáját ismerhetik meg a gyerekek és ez mellett felhőtlenül szórakozhatnak, valamint elsajátíthatják a színházi viselkedés alapszabályait, illemszabályait is. Lehetőséget biztosítunk színházi előadás megtekintésére azoknak a gyerekeknek is, akik valamilyen oknál fogva nem váltanak bérletet. Évente több alkalommal szervezünk az iskolán belül színházi előadást. A múlt tanévben a Kuttyomfitty Társulat látogatott meg bennünket és évek óta rendszeresen fellép nálunk a szlovák nyelvű Clipperton színház, valamint a Gál Tamás - Kis Szilvia színészházaspár, akik a nyári zsigárdi verstábor vezetői is egyaránt.

Iskolánkon immár - kisebb megszakításokkal- 14 éve működik a színjátszó csoport. A tagok száma évről évre egyre több. A kezdetben 15-20 fős társaság a múlt évekre már 40 fővé nőtte ki magát. A csoporthoz bárki csatlakozhat az első osztálytól egészen a kilencedik osztályig. Nincs beválogatás, mindenkit szeretettel várunk és fogadunk és megtaláljuk a neki megfelelő szerepet. A színjátszó kör célja a játék, a szórakozás, a kikapcsolódás, amely mögött komoly erkölcsi- esztétikai nevelés is folyik. A gyerekek nem is tudatosítják sokszor, hogy az önfeledt, szórakoztató, de kemény próbák és előadások alatt akaratlanul is fejlődik a kommunikációs készségük, a kreatív gondolkodásuk a beszéd és mozgáskultúrájuk, az önkifejezés, az együttműködési készség, a társas kapcsolatok és az empatikus készségük. Valamint a visszahúzódóbb gyerekek is bátorodnak, lassan megnyílnak, beilleszkednek a többiek közé és ami a legfontosabb, hogy ezáltal nő az önértékelésük és kialakul a valahová való tartozás érzése, az "én is fontos vagyok" érzés bennük.

Általában zenés-táncos mesefeldolgozást választunk az év végi ún. "nagyelőadásunkhoz", amely egy önálló, kb. egy órás délutáni előadás szokott lenni június folyamán. Az elmúlt években feldolgoztuk Szimba, a kisoroszlán megható történetét, az Oroszlánkirályt, majd Mauglit is megismerhette rajtunk keresztül a közönség a Dzsungel könyve című előadásban. Ezenkívül játszottuk már a Hófehérkét, Hamupipőkét, Pán Pétert és a Twist Olivért is - bátran mondhatom, nagy sikerrel. Köszönet jár érte a gyerekeknek.

Büszke vagyok a csoportomra. A lelkes "kis" csapat évről évre kemény munkával sikert arat. A mesefeldolgozásokhoz a díszletet, a jelmezeket, a táncos koreográfiákat együtt készítjük el a gyerekekkel és hihetetlen, hogy mennyire fel tud törni az egyes helyzetekben a gyerkőcök pl. képzőművészeti tehetsége, tánctudása, ötletessége, előadói és színészi kreativitása, tehetsége. Ezeket a lehetőségeket ki kell aknázni és felszínre kell hozni.

A tanév folyamán rendszeresen zenés irodalmi műsort készítünk a március 15. megemlékezésre, az aradi vértanúk tiszteletére október 6-án és évekig felléptünk karácsonykor a református és a katolikus templomban is. Én úgy hiszem, hogy nem felesleges, amit csinálunk. A gyerekek lelkesedését, akaratát és örömét látva az egyes előadások után, a próbák alatt, erőt kap az ember és folytatja. Jó látni, hogy a gyerekek megtanulják értékelni saját és egymás munkáját is, hiszen az élményekért, az előadásokért együtt dolgoztak meg.

Játszunk, amíg lehet. Addig, amíg az örömet okoz saját magunknak és másoknak is. Ismerjük meg ezáltal önmagunkat, hagyjuk fejlődni vele személyiségünket, segítsünk rajta keresztül a rászorulónak és okozzunk örömöt a gyermeknek.

".... jó szóval oktasd, játszani is engedd..."

Mgr. Varga Lilla pedagógus

Erdei iskola Rimakokaván


" Amikor az erdőn jársz, és rábukkansz valahol egy forrásra,

Ülj le melléje csöndesen és figyelj. Nagyon csöndes légy,

és akkor hallani fogod a zöld ruhás tündérke hangját a surranó vízből.

Ha pedig jó füled van, és érted az erdő nyelvét,

akkor meghallhatod azokat a csodaszép meséket, amiket a forrás,

a csermely, a patak tündére elmond ilyenkor a fáknak."

( Wass Albert)

Ez a csodás idézet a maga pár sorával kifejezi azokat az érzéseket, élményeket, amiket a Zsigárdi Alapiskola tanulói átéltek az egyhetes erdei iskolában, Rimakokaván.

Az utazás napján, június 5-én, 22 gyermek, 3 pedagógus, 1 egészségügyi nővér és a gyerekek szülei izgatottan várták az indulás pillanatát. Az út a szálláshelyig jó hangulatban, zengő énekszóval telt. A szobák elfoglalása és a finom ebéd után túrára indultunk. Azok a gyerekek, akik tavaly is részt vettek az erdei iskolai programban, már bátran és magabiztosan lépkedtek az ismerős erdei ösvényeken hegyre fel és le.

A második napon ellátogattunk Somoskőre és környékére, amely az egyik legigényesebb túra volt. A várrom alatti ösvényen átsétáltunk Magyarország területére, ahol megtekintettük Petőfi Sándor kunyhóját, és közösen elszavaltuk a Nemzeti dalt. A nap végén a kisdiákok levelet írtak szeretteiknek, majd olvastak az általuk kiválasztott mesekönyvből.

A túrázás a napi program része volt, de a szórakozás sem maradt el. Esténként szaunázás, csocsózás, biliárdozás, de még az edzőterem is célpont volt a gyerekeknek. Topor Ferenc interaktív mesét mondott, mely attól interaktív, hogy a gyermekek is aktív résztvevői a mesének. A hangulat a csúcsponton volt. Utána a mi gyermekeink mutatták meg Feri bácsinak mesemondó képességüket.

Ezen a vidéken az emberek állattenyésztéssel foglalkoznak. Meglátogattunk egy közelben lévő farmot, ahol a gyerekek sok-sok állatot láttak testközelből. A lovaglás sem maradhatott el, de közben megtanultuk, hogyan kell "karbantartani" a mént, hogy az mindig csillogó szőrrel ékeskedjen.

A nagy-nagy túrák után a gyerekeknek mindig volt kedvük a játékra, focira, versenyekre. A fából készült játékokon kipróbálhatták koncentrációs-, egyensúlyi- és gyorsasági képességüket.

A természet életünk része. Figyelnünk kell rá, óvni kell őt. Ezt már gyermekkorban kell tanítani, hogy felnőttként természetessé váljon. A kisdiákok megtanulták, hogyan viselkedjenek az erdőben, hogy ne háborgassák az ott élő állatokat és növényeket.

" Az erdőben lehet igazán kapcsolatba lépni azzal, mi örök , és ami fontos."

( Bordán Lili)

Darázs Enikő, pedagógus

Rovásírás

2017.5.19-én a Zsigárdi Magyar Tannyelvű Alapiskolába látogatott Friedrich Klára, rovásírás-kutató és férje, Szakács Gábor, akik több mint húsz éve kutatják és tanulmányozzák a rovásírást. Mindketten tanárként dolgoztak régebben, ezért a tanulókhoz intézett közvetlen stílusukkal a rovásírást könnyedén a szívükbe csempészték. Elmondták, hogy a rovásírás a magyar nép elődeinek írása, ami bizonyítja több ezer éves jelenlétüket a Kárpát-medencében, ezért fontos, hogy megőrizzük nemzetünk legrégibb és legértékesebb szellemi kincsét. Klára és Gábor azon munkálkodik, hogy minél több fiatallal megismertessék ezt a gyönyörű, mégis játékos írást. Büszkén vallották, hogy a húsz év alatt több ezer magyar ismerte meg és használja országszerte és határon túl is, mert úgy érzik, hogy magyarságuk megőrzésének fontos eszköze az ősi tudás megismerése és továbbítása.

Diákjaink nagy érdeklődéssel hallgatták az érdekfeszítő előadást, amelyben bemutatták a rovásírás atyját, Forrai Sándort. A munkácsi származású tanár volt az első, aki az ősi írást igyekezett felfedni a nyilvánosság előtt, és közkinccsé tenni azt. Ő volt az, aki összefoglalta és közzétette a rovásírás abécéjét. A rovásírás betűírás, tehát minden hangra egy betűt használ, ezért az ábécé elsajátításával könnyedén alkalmazható. Szakács Gábor arra ösztönözte a tanulókat, hogy tanulják meg a rovásírás ábécéjét, és anélkül levelezhetnek majd egymással, hogy fennálna a veszély, hogy egy kívülálló elolvassa a levelet. Forrai Sándor folyamatosan figyelte a rovásírás eseményeit, tankönyvet írt az ősi írás terjedése és fennmaradása érdekében. Sanyi bácsi iránti tiszteletből és elismerésük bizonyítékaként alapították meg a nevét viselő Forrai Sándor Rovásíró Kört, a rovásírók egyesületét. Sándor tanár úr széles tudását a Széchenyi Könyvtárban található könyv dolgozza fel: Az ősi magyar rovásírás az ókortól napjainkig címmel.

Az előadás további részében a tanulók megismerkedhettek a felvidéki rovásemlékekkel, amelyeket fényképen meg is tekinthettek. Ezek közé tartozik a Besztercebányai rováskrónika, a Kassai Kódex, a lévai vár rovásírásos alaprajza, a Besztercebányai Biblia. Friedrich Klára és Szakács Gábor rengeteg kárpát-medencei versenyt szervezett, többön Forrai Sándor is részt vett. Felhívták tanulóink figyelmét az Ősi Tudás című rovásírás- vetélkedő és műveltségi találkozóra, amelyben felvidéki iskolás fiatalok mérik össze tudásukat. A fiatalok a verseny szellemében megismerkednek az ősi hagyománnyal, és megszeretik nemzeti örökségünket. Az előadás végén az előadók arra ösztökélték a zsigárdi tanulókat, hogy kezdjék el olyan mértékben tanulmányozni a rovásírást, hogy végül ők is bekapcsolódhassanak a rovásíró versenybe, hiszen általa elmélyíthetik magukban a magyarsághoz tartozás érzését, megszilárdíthatják magyarságtudatukat. Éljenek Ady Endre szavai minden felvidéki fiatal szívében:

"Az én magyarságom mindennél igazabb,

Az én magyarságom büszke felleg-orom." (Ady E.)

Barczi Andrea, pedagógus 

A kecskeméti Csiperósok Zsigárdon

A Kecskeméten 2016. július 3-10. között immár 14.alkalommal megrendezésre kerülő, az Európa Jövője Nemzetközi Gyermek- és Ifjúsági Találkozón, a Csiperón, a Felvidéket és egyben Szlovákiát a Zsigárdi MTNY Alapiskola képviselte. A találkozóra huszonhárom országból érkeztek fiatalok: túlnyomórészt Európából, de jöttek Izraelből, Indiából, az Ír-tengeren levő Man szigetről és Jakutföldről is. A zsigárdiak vendéglátói a Kecskeméti Református Általános Iskola tanulói voltak.

2017. június 19-25. között fogadtuk vissza Zsigárdon a kecskeméti gyerekeket. A Zsigárdi napok után hétfőn az iskolabusszal Komáromba utaztunk és vendégeinket a Révkomáromi erőd előtt vártuk. A zsigárdi és kecskeméti gyerekek barátokként üdvözölték egymást. Vass Laura, a Csemadok Komáromi Területi Választmányának titkára és idegenvezető segítségével megtekintettük a Révkomáromi erődöt. Városnéző körutunkat a Klapka téren át az Európa-udvarban folytattuk. Az esti órákban érkeztünk meg Zsigárdra. Az iskola ebédlőjében elfogyasztott vacsora után családoknál szállásoltuk el a kecskeméti gyerekeket.

Kedden a deáki románkori templomban Hajdú Irén nyugdíjas pedagógus avatott be a templom rejtelmeibe. Ezt követően a galántai Honismereti Múzeumba vezetett utunk, innen elsétáltunk a Kodály emlékműhöz.

Ebéd után látogatást tettünk a zsigárdi Kolozsi ranchon. Friss pogácsával és almalével fogadtak bennünket. Kolozsi János hintót, sétakocsizást és ízletes vacsorát biztosított számunkra.

Este a zsigárdi kultúrházban a kecskeméti gyerekek pünkösdölő műsora után iskolánk színjátszó csoportja A dzsungel könyve c. színdarabbal lépett színpadra, amit Varga Lilla tanító néni tanított be. Remekül szórakoztunk.

Szerdán elvittük vendégeinket a kis falunk szívében található Kaszás Attila tájházba. Tíz órakor Sípos Dávid, Vadkerti Imre és Zsabka Attila zenés műsorát néztük meg a helyi kultúrházban. Az előadásra meghívtuk az ovisokat, a szlovák és királyrévi tanulókat is. Ebéd után a Kocsis csárdában fagylalttal kedveskedtek nek

Délután a gyerekek nagy örömére az Aranykárász-tavon kajakoztunk és kenuztunk. Ez igazi kikapcsolódást és pihenést jelentett számunkra az idilli, nyugodt környezetben. Nem mindennapi élményben volt részünk. Míg Takács Zoltán a NaturAqua polgári társulat elnöke és édesanyja a bográcsgulyást főzték, a gyerekek lubickolhattak a családi medencékben.

Csütörtökön Pozsonyba vittük vendégeinket és a vendégfogadó zsigárdi gyermekeket. Megtekintettük a főváros főbb történelmi nevezetességeit, a várat, a Koronázó templomot. Megcsodáltuk a Mihály-kapu, az Academia Istropolitana, a Prímás palota, a Redut, a Szlovák Nemzeti Színház épülettömbjeit, összekötve egy rövid történelmi visszatekintéssel. Az ízletes ebédet a Duna Utcai Magyar Tannyelvű Alapiskola és Gimnázium ebédlőjében fogyasztottuk el. Szép, tartalmas napunk volt.

Pénteken gyermeknapot tartottunk az alapiskola udvarán. Zsibongott az iskolaudvar: sorakoztak a rendőr-, mentő- és tűzoltóautók. Volt rendőrautózás, ismerkedés a rendőr- és tűzoltóautó felszerelésével, elsősegélynyújtás bemutatása. Pintér Gábor négykerekű járművön motoroztatta a gyerekeket. Hatalmas sikoltozás közepette a tűzoltóautók a gyerekek közé vizet spricceltek.

Pénteken este a Zsigárdi Kulturális és Információs Központba vittük vendégeinket, ahol jótékonysági gálán megemlékeztünk Kaszás Attila halálának 10.évfordulójáról. A nívós gálán neves magyarországi és felvidéki művészek léptek színpadra.

Szombaton a bősi vízierőműhöz kirándultunk és egy lebilincselő hajóutazáson vettünk részt a zsilipkamrákon keresztül. A kilátótoronyból páratlan panoráma nyílt a Dunára, a zsilipkamrákra és a környékre. Ez a nap maradandó élményt jelentett számunkra.

Vasárnap kecskeméti vendégeink részt vettek az istentiszteleten a református templomban. A fogadó családoknál elfogyasztott ebéd után az iskola előtti téren gyülekeztünk és könnyes szemmel vettünk búcsút kecskeméti barátainktól.

Ezúton szeretnék köszönetet mondani a támogatóknak, a Zsigárdi Községi Hivatalnak, Baranyay Alajos polgármesternek, Mézes Rudolfnak, az Országos Szülői Szövetség elnökének, Kolozsi Jánosnak, Takács Zoltánnak, Habán Lászlónak, Pintér Gábornak, Tóth Gábornak, Baranyai Árpádnak és a zsigárdi tűzoltóknak, a Kocsis csárdának, a fogadó családoknak, iskolánk szakácsainak, a pedagógusoknak, a szülőknek és mindazoknak, akik segítettek a kecskeméti csiperósok étkeztetésében, elszállásolásában, a szervezett kirándulások és rendezvények sikeres lebonyolításában.

                                                                      Žiaček Adrianna, iskolaigazgató

Sulilesőn leendőbeli elsőseink

A Zsigárdi Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolában évről évre szeretettel fogadjuk a leendő elsősök szüleit és gyermekeit az iskolanyitogató programunkon a " Sulilesőn ", melyet az idén április 4-én valósítottunk meg. Ez az első kapcsolata a nagycsoportos, hatéves óvodásnak az iskolával, amikor lát osztálytermet, tanulókat, tanító néniket, nevelőnőket...Még nem tudja pontosan mi vár rá szeptembertől, de egyelőre nem is ennek bemutatása a cél. A legfontosabb a szülő meggyőzése, hogy gyermeke számára biztosított legyen a nyugodt légkör, a szakképzett, kedves személyzet az oktató nevelő munka sikeres megvalósításának érdekében. Ebben az évben is több programmal igyekeztünk felkelteni az érdeklődést intézményünk iránt. A kezdetben izgulós, megszeppent kicsik nagyon hamar feloldódtak. Jó érzés volt látni a csillogó szemeket, ahogy hallgatták a mesét, amit az első osztályosok adtak elő. Igyekeztünk olyan komplex foglalkozást tartani a gyerekeknek, amiben még kicsit ovisok maradhattak, de belecsempésztünk egy kis emlékezetfejlesztést, kézműves foglalkozást, mozgási játékokat is. Amíg a gyerekek a foglalkozásokon aktívan részt vettek, addig az iskola igazgatónője Mgr. Žiaček Adrianna a szülőkkel beszélgetett. Megmutatta az iskola épületét, a korszerű osztálytermeket, megismertette az oktató- nevelői lehetőségeket iskolánkban. A kérdésekre, kételyekre, kétségekre pedig választ, megerősítést kapott ezen a napon a kedves szülő. A nyílt napunk sikeréhez hozzájárult az Arcok énekegyüttes koncertje. Kedves gyermekdalokkal fokozták az addigra kialakult fergeteges hangulatot, örömteli perceket csaltak a gyermekek, szülők, jelenlévők szívébe. A nap végén nem maradhatott el a várva várt jutalom sem. Minden kedves kis leendő sulis apró meglepetéssel térhetett haza.

Sulileső programunkat a beíratási hét követte, ahol az igazgatónő ismertette a kedves szülőkkel az iskolakezdéssel kapcsolatos tudnivalókat. Ezen a héten 10 gyermeket írattak be az iskolánkba. Köszönjük a bizalmat, és arra törekszünk, hogy gyermekük olyan műveltséggel rendelkezzen, amely biztos alapot ad a világban való eligazodáshoz.

                                                                                                  PaedDr. Lelkes Andrea, pedagógus

Egyházmegyei kórustalálkozó Zsigárdon

2017.március 26-án vasárnap délután egyházmegyei kórustalálkozóra került sor a zsigárdi gyülekezet templomában. Komáromi egyházmegyénkből 14 gyülekezet képviseltette magát e színpompás eseményen. A Duna túloldaláról Neszmélyből érkezett férfikar is megtisztelte ünneplésünket.

A kórustalálkozónak évenként egyszer biztosít templomot egyházmegyénk valamelyik gyülekezete. Kántornőnk Žiaček Adrianna javaslatára, úgy a presbitérium mint a lelkészi kar örömmel nyugtázta a rendezvény megszervezését községünkben.

A templomot teljesen megtöltő gyülekezetet, élén ThDr. Szénási Szilárd esperes úrral, a helyi lelkész Iván István köszöntötte. Majd áhitattal szolgált a Kolosséi levél 3.részének 16.verse alapján. Gondolataival kiemelte az éneklés fontosságát, a szent zenének közösséget formáló erejét. Ahol kicsik és nagyok énekmondással dicsérik az Urat, szinte égi erőket szabadítanak fel, hogy általuk vigasz, öröm, lendület támadjon a lelkekben. Arról is szólt, hogy gyülekezetünkben becsüljük meg a kántorokat, karnagyokat, jó énektanítókat és tartsuk szívügyünknek a kórusok, dalárdák szervezését.

E bevezető gondolatok után a műsor felvezetését, az éneklőcsoportok bekonferálását Žiaček Adrianna igazgatónő végezte. Ugyancsak az ő irányítása és felkészítése mellett szerepelt az Komáromi Egyházmegyei Gyermekkórus, mely a bátorkeszi, marcelházi, martosi, megyercsi, negyedi és zsigárdi gyülekezetek gyermekeiből állt össze. A gyermekek szereplésük után a helyi alapiskola pedagógusainak vezetésével kézműves foglalkozáson vettek részt az iskolában.

A kórustalálkozó építő jellegű szakmai értékelését Nt. Rácz Elemér végezte. Községünk polgármestere Baranyay Alajos és egyházmegyénk esperese Nt. ThDr.Szénási Szilárd kifejezték köszönetüket a kórusoknak és a karnagyoknak átadták az okleveleket és ajándékokat.

Žiaček Adrianna, a Komáromi Egyházmegye Egyházzenei Bizottságának elnöke megköszönte, hogy az énekesek időt szánnak arra, hogy komoly csapatmunkával készülnek a találkozóra és szívesen énekelnek Isten dicsőségére. Arról is szólt, hogy az egyházi énekkarok bensőséges, meghitt ünneppé tették ezt a vasárnapot. Épülhetett a közösség, gazdagodhatott a lélek és élményekben gazdagon kezdhetünk egy új hetet.

A kórustalálkozóra egybegyűlteket szeretetvendégségen látta vendégül gyülekezetünk a helyi kultúrházban. Köszönet illeti azon gyülekezeti tagjainkat, akik szolgálatukkal, adományaikkal bensőségessé tették ünneplésünket.

Mondjuk immár a zsoltárossal: Dicsérjétek az Urat! Énekeljetek az Úrnak új éneket!

Iván István lelkipásztor                                              Mgr. Žiaček Adrianna iskolaigazgató

Ünnepi  megemlékezés Zsigárdon

A Zsigárdi Alapiskola, mint minden évben, idén is megemlékezett az 1848-49-es szabadságharcról. Nemzeti múltunk e jeles történelmi eseményéről nemcsak a tanítási órákon beszélgettünk a gyerekekkel, de március 14 -én, a délelőtti órákban ünnepélyes keretek között is megemlékeztünk.

Török Tivadar tanító bácsi történelmi előadásában bemutatta őseink elszántságát, hazafias tetteit, kitartását. Iskolánk színjátszó csoportja, Varga Lilla tanító néni vezetésével, színvonalas zenés irodalmi összeállítással készült, melyben méltó emléket állított az 1848-as szabadságharc hőseinek. Az iskolai énekkar Žiaček Adrianna igazgatónő irányításával szólaltatta meg a magyar katonadalokat. Tanulóink lelkesen készültek a magyar szabadságharc méltó megünneplésére és az eredmény nem maradt el. Versekkel, énekkel, monológgal tették méltóságteljessé, meghatóvá, élménnyé számunkra ezt az összeállítást. Minden pedagógus őszinte vágya, hogy ezáltal nemcsak a fellépők, de minden tanítványban erősítse nemzeti gyökereit, táplálja anyaföldjükhöz fűződő szeretetüket. A forradalom hősei megtették a kezdő lépéseket. A mi feladatunk, igaz nem a csatatéren, de összefogva, kéz a kézben, nemzeti hovatartozásunkat megőrizni, ápolni. Kötelességünk tisztelni és ismerni azokat az értékeket, melyeket őseink megalkottak. Nemzetségünket a történelem elszakította az anyaországtól, ezért fontos számunkra az összetartás, mivel kisebbségi sorsban megmaradni magyarnak csak összetartással lehetséges.

A késő délutáni órákban a református templomban gyülekezve róttuk le tiszteletünket, ahol a falubelieken kívül a környékbeli falvak polgármesterei, politikai és polgári szervezetek is képviselték magukat. Az összegyűltek is megtekinthették tanulóink ünnepi műsorát, hallhatták a zengő dalokat. Történelmi szakos kollégánk itt is elmondta e nemes alkalomból írt beszámolóját. Az ünnepélyes istentiszteleten református egyházközségünk lelkipásztora , nagytiszteletű Iván István meghívására falunk szülötte, Tanító Péter lelkész is részt vett. Beszéde mélyen meghatotta és elgondolkodtatta az összegyűlteket. Az istentiszteletet nemzeti imánk, a Himnusz éneklésével fejeztük be. Végezetül elhelyeztük a kegyelet koszorúit a református templom előtti emlékműnél. A megemlékezés után a résztvevőket szeretetvendégségre invitálta falunk polgármestere.

A forradalom emléke alkalmából március 18-án Csáky Pál EP képviselő színpadi játékának bemutatására került sor a kulturális központban, Hit és hűség címmel. A művet Boráros Imre és társulata vitte színre. A magyarok életét, hányattatását, megaláztatását, majd talpraállását bemutató darab nagy sikert aratott. Az előadás végén Csáky Pál képviselő úr kézjegyével ellátott könyvét ajándékozta az érdeklődőknek.

                                                                                                          Mgr. Darázs Enikő, pedagógus

"Itt a farsang, áll a bál..."

2017. március 10-én került megrendezésre iskolánkban az álarcosbál. Péntek délután két órakor a vidám gyereksereg és az érdeklődő szülők, nagyszülők, ismerősök elfoglalták a szépen feldíszített, farsangi hangulatba öltöztetett kultúrház nagytermét.

A gyerekek már hetekkel korábban lázasan készültek a télűző mulatságra. Főleg az alsó tagozatos gyermekeink bújtak valamilyen maskarába. A hagyományos álarcoktól az egészen különleges, ötletes "kreációkig" találkozhattunk mindenféle jelmezzel. Volt, aki boszorkánynak, varázslónak, zombinak, kalóznak vagy éppen mosógépnek öltözött, de a pompás ruhákban felvonuló királylányok és hercegnők sem hiányoztak. A maszkák felvonulása és bemutatkozása után kezdődhetett a tánc, amelybe az iskola apraja-nagyja bekapcsolódott. A tanító nénik és tanító bácsik előhúzták tarsolyukból a jól ismert klasszikus, vidám táncokat, amelyek megmozgatták az összes táncolni vágyó, táncos lábú gyerkőcöt. Limbóztunk, kacsatáncot jártunk, twisteltünk, vonatoztunk és természetesen a seprűtáncot sem hagytuk ki a "repertoárból". A gyerekek borzasztóan élvezték és jól érezték magukat. A fergeteges hangulat és táncolás szünetében lehetett tombolát vásárolni és nem sokkal később megtörtént a tombolahúzás is. Itt szeretnénk megköszönni mindenkinek, aki bármilyen formában hozzájárult a tomboladíjakhoz, illetve köszönet jár a kedves szülőknek, a szülői szövetség tagjainak, akik segítettek megszervezni és lebonyolítani ezt az immár hagyományként ápolt rendezvényt. Külön köszönet jár a finom sütikért és egyéb finomságokért a büfében.

A tombolahúzás után a hangulat csak fokozódott. Gyerekek és felnőttek együtt táncoltunk, nevettünk és szórakoztunk tovább. Mindezek ellenére a bál végére szinte senki sem fáradt el, mert a jó hangulat ezt elfeledtette velünk. Köszönjük szépen még egyszer mindenkinek, aki támogatta és segítette az idei álarcosbálunkat.

Kedves gyerekek, szülők, tanító nénik és bácsik jövő farsangkor ugyanígy, ugyanitt búcsúztatjuk a telet?

Mgr. Varga Lilla, pedagógus

Ünnepre hangolódva 

a zsigárdi alapiskolában 

" A szeretet akkor él, ha minden nap igaz,

néhány szép pillanat az évekre nem vigasz.

Akit sokszor megbántottál, talán ma megbocsát,

de ha elfújtad a gyertyát, őrizd meg a fényt tovább"

( Berkes Gábor)

A karácsonyi fények már kialudtak, a gyertyaláng elhalványult, de ha úgy akarjuk, a szívünkben nemcsak az év utolsó napjaiban világít a fény, hanem az esztendő minden napján.

A szeretet, az egymás iránti tisztelet, a türelem, a megbocsátás, a segítségnyújtás és a boldogság lángja bennünk él, csak nem szabad hagyni kialudni. Ezekkel a gondolatokkal próbáltunk gyermekeinknek az elmúlt adventi időszak alatt meghitt, várakozással teli ünnepi hangulatot teremteni az iskolában.

A karácsony megünneplése és az adventi készülődés a zsigárdi alapiskolában immár hagyománnyá nőtte ki magát. Közösen gyermekeinkkel évről évre újabb és újabb ötletekkel még szebbé és meghittebbé varázsoljuk az ünnepeket.

A karácsonyi hangulatot idéző, szépen kidíszített osztályokban lázasan készültünk az előttünk álló eseményekre.

Az idén, Császár Magdolna tanító néni irányításával elindult iskolánkban a "Jónak lenni jó" program. A program célja az önzetlen adakozás, ajándékozás volt. A gyerekek elhozhatták a már nem használt, megunt játékaikat és a szünet előtti utolsó napon kiállítottuk azokat. Bárki választhatott a szép számban összegyűlt tárgyak közül. Volt, aki babát, volt, aki könyvet, plüssmackót, dinoszauruszt stb. választott. A megmaradt játékok a gútai gyermekotthonba kerültek. Bízom benne, hogy nagy örömet szereztünk az ottani gyermekeknek, akiknek a családot ugyan nem pótolhattuk, de szeretettel, önzetlenül adhattunk egy kicsit magunkból.

Napköziseink, Mesár Andrea tanító nénivel karácsonyi képeslapokat küldtek a pozsonyi gyermekkórházba azoknak a gyerekeknek, akik egészségi állapotuk miatt, sajnos csak ott várhatták a Jézuskát. Reméljük, hogy amennyire jó szívvel íródtak az üdvözletek, annyira sok mosolyt is csaltak a kis betegek arcára.

Természetesen az idén sem maradt el a hagyományos karácsonyi vásár és a kézműves foglalkozás. Nagyon szép dolgok készültek, melyek egy része a vásárba került, a többit a gyerekek hazavitték.

Sajnos azt tapasztaljuk, hogy a karácsony igazi értéke, hangulata évről évre halványabb lesz. Sok helyen már nem a szeretet, az összetartozás, a családi együttlét a fontos, hanem a csillogás, a pompa, a minél gazdagabban terített asztal és a temérdek ajándék a fa alatt jelenti az igazi ünnepet. Mi, arra szeretnénk nevelni gyermekeinket, hogy az igazi értékeket nem lehet anyagi javakkal mérni, az igazi érték maga az ember.

Szarka Feri bácsi is erre szeretett volna rámutatni, amikor műhelyéből a gyerekek segítségével előkerült egy régi, dédszüleink korát idéző karácsonyfa saját készítésű díszekkel. Meghitt hangulatot varázsolt a folyosóra. Szép volt. Az iskolai konyhában is egy régi recept szerint készült finomság. A gyerekek Demján Jolikával szaloncukrot készítettek.

A szünet előtti utolsó napot, december 22-ét már mindenki izgatottan várta, ugyanis ekkor volt az iskola karácsonyi műsora, melynek az idén a tornaterem adott helyet. A terem díszítése a 8. osztályos tanulók feladata volt. A kiváló, ötletes, szemet gyönyörködtető munkáért hálás köszönet jár a gyerekeknek és az osztályfőnöküknek, Varga Veronika tanító néninek. Mindezek mellet ők készítették el a tornateremben elhelyezett, ízlésesen megterített asztalokra a szeretetvendégséget és a karácsonyi vásár megmaradt tárgyait is, melyeket a délelőtt folyamán még meg lehetett vásárolni.

A szép számban megjelent közönség, szülők, nagyszülők, óvodások, egykori tanítványok, iskolabarátok a műsor után reméljük lelkiekben gazdagabban és ünnepre hangolódva tértek haza otthonaikba.

A műsort az iskola igazgatónője, Žiaček Adrianna nyitotta meg ünnepi beszédével, majd az énekkar műsora következett szintén az igazgató néni vezetésével. Ezután az 1. és 2. osztályos tanulók léptek a közönség elé verses - zenés - táncos műsorukkal, melyre Lelkes Andrea és Varga Lilla tanító nénik készítették fel őket.

A kicsik után a 3-4. osztályos tanulók betlehemezését láthattuk. Kiválóan előadták Jézus születésének történetét, melyért köszönet jár Németh Éva és Kovács Mária tanító néniknek.

A műsort szintén az alsó tagozatos tanulók folytatták kántálással. Mesár Andrea tanító néni irányításával a gyerekek karácsonyi jókívánságokat, verseket és énekeket adtak elő. A kántáló gyerekek műsorukkal felkeresték a falu közintézményeit is.

A folytatásban Barczi Andrea tanító néni által betanított jelenet következett a 6. osztályos tanulók közreműködésével. Műsoruk lényege pontosan az volt, amire nevelni próbáljuk gyermekeinket. Az, hogy nem a pompa, a fény jelenti az igaz ünnepet, hanem a család, amit meg kell becsülni, mert sajnos nem minden gyereknek adatik meg a családi fészek melege és szeretete. A délelőttöt a felső tagozatosok műsora zárta. A 7.-8.-9. osztályos tanulók a szülői bálra tanult nyitótáncukat adták elő. Felkészítőik Tóth Géza tanító bácsi és Varga Lilla tanító néni voltak. A műsor legvégén egy közös énekléssel kívántunk egymásnak békés, boldog, meghitt, szeretetteljes ünnepeket.

A karácsony elmúlt. Elaludtak a gyertyák, elhalványult a csillogás. Még fel sem ébredünk igazán és újból itt a karácsony - eltelik egy év, és még egy, és még egy. Az évek rohannak, gyermekeink felnőnek. Most, amíg lehet, gyújtsuk meg bennük a fényt. Azt a fényt, amit emberségnek hívnak és megmutatja nekik az életben a helyes utat.

Mgr. Varga Lilla, pedagógus

Úszótanfolyam

A Zsigárdi Alapiskola diákjai, a Nyitra Megyei Önkormányzathoz benyújtott sikeresen elbírált pályázatunknak köszönhetően, úszótanfolyamon vettek részt a vágsellyei uszodájában. A tanfolyam szeptember 13 -tól 16-ig tartott. Rendkívül tartalmas sporteseménynek bizonyult. A tanulókkal nemcsak a testnevelő tanárok, hanem úszómesterek is foglalkoztak. Elengedhetetlen segítséget nyújtottak a diákokat kísérő osztályfőnökök is. A tavalyi úszótanfolyam fő célkitűzése az úszás megszerettetése volt, az idén tovább fejlesztettük a gyerekek tudásszintjét és az úszás technikáját. A tanmenetbe beépítettük ezt a rendkívül egészséges sportágat.

Bízom abban, hogy a jövőben ismét lehetőségünk nyílik egy újabb tanfolyam megszervezésére, ami nagyban hozzájárulna tanulóink egészségének, közérzetének és kedélyállapotának javulásához, illetve nem utolsó sorban a helyes testtartásuk kialakulásához.

Žiaček Adrianna, iskolaigazgató

Nyugdíjasainkat köszöntöttük

A nyugdíjasnapot november 22-én ünnepeltük községünkben. Baranyay Alajos polgármester ünnepi köszöntője után óvodáink és iskoláink növendékei tánccal, dallal, verssel szórakoztatták, valamint Derzsi György és Kollár Katalin ünnepi műsorral köszöntötte a szépkorúakat. Ezt követően a nyugdíjasok az ízletes vacsora mellé bort, üdítőt és ajándékot is kaptak.                                                                                                                                                 Iskolánk tanulóit az idős emberek tiszteletére, segítésére neveljük. Hangsúlyozzuk, hogy legyünk felmenőinkkel szemben türelmesek, mert számukra a gyermekeik és unokáik a legfontosabbak. Drága ajándékokkal nem pótolhatjuk a rájuk szánt időt. Ezért találjunk mindig alkalmat beszélgetésre, hallgassuk meg őket. Emberi értékeket, élettapasztalatokat adhatnak át nekünk, mert az átélt események bölcsebbé tették őket. Örömmel fogadjunk tőlük minden ajándékot, amit nekünk szántak, mert nem az adott tárgy haszna, értéke a fontos, hanem a szeretet, amivel átnyújtják nekünk.                                                                                             Adjuk meg az idős embernek a tiszteletet, a megbecsülést, hogy valóban boldog, nyugodt öregkoruk lehessen. Lehetőségeink szerint olyan életkörülményeket teremtsünk számukra, amilyet majd mi is szeretnénk magunknak öregségünkre.

A Zsigárdi Alapiskola minden pedagógusa, tanulója és dolgozója nevében, nyugdíjasainknak boldog családi körben, erőben, egészségben eltöltött, hosszú életet kívánok.

Žiaček Adrianna, igazgatónő


A Zsigárdi Alapiskola tanulói Budapesten

     Június 7-én a Zsigárdi Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola alsó és felső tagozatos tanulóival Budapestre kirándultunk. Elkísért bennünket néhány szülő is. A Várkert Bazáron keresztül utunk a Magyar Nemzeti Galériába vezetett. Itt megtekintettük a gótikus táblaképeket és szárnyasoltárokat. Tanulóink rácsodálkoztak az egyes festményekre - Barabás Miklós, Benczúr Gyula, Székely Bertalan, Szinyei Merse Pál lenyűgöző alkotásaira, melyekkel már találkozhattak a tankönyveikben. Nem mindennapi élmény volt eredetiben szemlélni a műalkotásokat. Ezt követően elsétáltunk a Sándor palotához, majd a Szentháromság téren körbejártuk a Mátyás templomot. A Halászbástyáról szemet s lelket gyönyörködtető kilátás nyílt a városra és a Dunán átívelő hidakra.

Meglátogattuk a Magyarság Házát, ami számtalan érdekességet rejtett.

Ott a Mi, magyarok látogatóközpontba vittük tanulóinkat, ahol Kosztolányi Dezső által kiválasztott 10 legszebb magyar szó segítségével képet kaptunk magunkról, vagyis magyar nemzetünkről. Az Anya szó teremben tudatosítottuk, hogy magyar anyanyelvünk egy értékes kincs és közös felelősségünk, hogy miként adjuk tovább ezt az elődeinktől kapott örökséget. A Gyöngy szó teremben elcsöndesedtünk és átadtuk magunkat a költészet varázsának. A Szűz szó termében biológia órán vettünk részt. A Kárpát-medence természeti kincseivel: védett növényekkel és állatokkal, ásványokkal foglalkoztunk. Az Ősz szó termeiben megtudhattuk, honnan érkeztek hozzánk a ma "magyarosként" ismert ételek és alapanyagok. Megismerkedhettünk a hungarikumokkal és a védett nemzeti érték fogalmával. A Kard teremben kipróbáltuk eleink nevezetes reflexíját, illetve megtudtuk, milyen nehéz volt a lovagok páncélzata és egy életnagyságú "gyakorló lóra" is felkapaszkodtunk. A Vér szó teremben betekintést nyertünk a magyar nemzet sorsfordító történéseibe, amikor nemzetünk nagyjai harcba szálltak a szabadságért, függetlenségért. A Csók teremben a magyar képzőművészet és építészet legkiválóbb alkotásait láthattuk. A Sír szó termében Magyarország világhírű tudósainak találmányaival, felfedezéseivel találkoztunk. A Láng szó folyosón a híres Rubik kockákat vehettük kezünkbe és próbára tehettük ügyességüket. Az utolsó terem a szív szóé volt, amely az olimpiákon elért legszebb magyar sportsikereket idézte fel.

A Magyarság házából a Parlament felé vettük az irányt. A Országház impozáns épületét idegenvezető segítségével tekintettük meg. Megilletődve álltuk körül a Szent Koronát és a koronázási ékszereket. Megfigyeltük az őrségváltást nemzeti ereklyéink mellett. Bebocsátást kaptunk a Magyar Országgyűlés üléstermébe. Az Országház-maketten közelről is szemügyre vettük a Parlament építészeti különlegességeit és kupolájának szerkezetét.

Kirándulásunk a Tropocariumban folytatódott, ahol egy felejthetetlen estét töltöttünk. Hosszú és fárasztó napban volt részünk, de a szórakozással párhuzamosan tudásunk is gyarapodott.

Júniusban projekt-hetet tartottunk és tanulóink verseket, újságcikkeket, utibeszámolót, képregényt írtak budapesti élményeikről. Papírból elkészítették az Országház-makettjét, ami azóta iskolánk folyosóját díszíti.

Októberben ismét Budapestre utaztunk. Az időjárás nem volt kedvező, hiszen egész nap esett az eső. A szeles, borús őszi idő ellenére kitűnően éreztük magunkat. Az utat népdalokat énekelve tettük meg és elszavaltuk a Nemzeti dalt, mivel egyik uticélunk a Magyar Nemzeti Múzeum volt. Nem puszta tárlatvezetést, hanem interaktív foglalkozást kértünk tanulóink számára. A múzeumpedagógia órán időutazást tettünk a honfoglalás korába. Tanulóink csoportokban dolgozva megismerkedtek a kor emberének öltözetével, használati tárgyaival, munkaeszközeivel, fegyvereivel, a honfoglalás korának életmódjával. A fiatal muzeológusok az élményszerű "tanulással" felkeltették a gyerekek érdeklődését a honfoglalás kora iránt. Másik programunk az élő múzeum volt, ahol életre kelt a történelem: a török hódoltság kora Magyarországon. Korabeli figurák elevenedtek meg korhű viseletben és meséltek a török világ hétköznapjairól. Gyerekeink kérdezhettek tőlük, szóba elegyedhettek és vitába is szállhattak velük. Lantos énekmondó kísért bennünket és bemutatta a korabeli zenét.

Tanulmányi kirándulásunk következő állomása a Sziklakórház Múzeum volt. A katonakórház mély benyomást keltett mindnyájunkban. A tanulók izgalommal lesték a tárlatvezető figyelemfelkeltő előadását. A viaszfigurák élethűen adták vissza a második világháború, az 1956-os forradalom és a hidegháború éveinek történéseit. Volt, akit a kórház máig működőképes gépészete és technikai felszereltsége érdekelt. A kiállítást nagy érdeklődéssel jártuk végig.

A késő délutáni órákban a Mammut Bevásárló- és Szórakoztató Központban lehetőségünk nyílt a vásárlásra, nézelődésre. Fáradtan, de nagyon jó hangulatban tértünk haza.

A két budapesti utat pályázati pénzből és szponzorok támogatásával valósítottuk meg, amit ezúton is köszönünk.

Szeretnénk, ha ez a két kirándulás is megerősítené tanulóinkban a pozitív magyarságképet és a nemzeti hovatartozás érzését.

                  Žiaček Adrianna                                                                                                                                    iskolaigazgató

"Tökjó" nap a Zsigárdi MTNY Alapiskolában 

Hazánkban is egyre jobban elterjedő szokás a Halloween megtartása, amely leginkább angolszász nyelvterületre jellemző ünnep. Az ünnep szorosan összefügg a Halottak napjával.

Ősi mítosz szerint október 31- e az istenek és a halottak éjszakája. Megjelenése egészen a keltákhoz vezethető vissza, mert szerintük ezen az éjszakán térnek vissza a földre azok a bűnös lelkek, akik nem a mennybe, hanem a pokolba kerültek haláluk után. A legenda szerint ahhoz, hogy a földről elűzzék ezeket a lelkeket, hatalmas tüzet gyújtottak és különféle áldozatokat mutattak be, ezzel segítve őket nyugalmat találni.

Az idők folyamán az ünnep jellege kicsit megváltozott, de legfontosabb szimbóluma, a tűz, a világítás megmaradt. Ezen az estén világszerte mécsessel megvilágított töklámpásokat gyújtanak meg az emberek. Régen takarmányrépából faragták a különböző figurákat, ma már sütőtököt használunk erre a célra.

A Zsigárdi Alapiskolában október 27-én mi is "Tökjó" napot szerveztünk. Erre az alkalomra szeretettel meghívtuk a kedves szülőket, nagyszülőket, iskolabarátokat, akik közül páran megtiszteltek bennünket jelenlétükkel és egy kellemes délelőttöt töltöttek velünk az iskolában.

A "Tökjó" napra már napokkal előtte készültek a gyerekek. Különböző méretű és formájú tököket hoztak és jobbnál jobb ötletekkel álltak elő az elkészítésükkel kapcsolatban. Az immár hagyománnyá váló töklámpás készítésbe, tökfaragásba iskolánk összes tanulója bekapcsolódott a pedagógusokkal és néhány szülővel együtt. Csütörtökön, a harmadik tanítási óra után az osztályok a tanító nénik és tanító bácsik felügyeletével, segítségével hozzáláttak a tökök kifaragásához. Közben a 9. osztály tanulói sütőtököt sütöttek az iskola konyhájában. Az ízletes és vitamindús finomság mellett a jó hangulat meghozta gyümölcsét. Néhány óra múlva rengeteg kreatív, vicces, félelmetes, szép vagy éppen nem mindennapi töklámpás, "tökcsoda" díszítette az iskola főbejárati lépcsőjét. A rémisztően mosolygó tökarcok mellett megjelentek egészen egyedi alkotások is, mint pl.: a "tökpáva", süniodu, virágkosár, szellemház, gomba, mécsestartó és a Halloween ünnepének jelképei: a fekete macska, az óriáspók és a denevér.

Nagyon jó volt látni a gyerekek lelkesedését, ahogy kézzel kiszedték a tökök belsejét, megtervezték a figurákat és közösen elkészítették a szebbnél szebb alkotásokat. Közös munka, nevetés, móka, szórakozás és elismerő dicséretek jellemezték az egész napot.

Este, sötétedés után újra összegyűltünk az iskola előtt és a gyerekek, szülők társaságában meggyújtottuk a töklámpásokat. Gyönyörű volt. Ekkor lehetett látni igazán a kész remekműveket. Köszönet érte a gyerekeknek, szülőknek és pedagógusoknak egyaránt.

Remélem jövőre ugyanilyen jó hangulatú és fantáziadús alkotásokkal teli "Tökjó" napot tudhatunk magunk mögött.

  Mgr. Varga Lilla, pedagógus  

Az Alapiskolák Szövetségének országos találkozója


Az Alapiskolák Szövetségének országos találkozójára került sor 2015. október 21-23. között Alsótátrafüreden (Horný Smokovec) a Grand Hotel Bellevue nevű hotelkomplexumban. A találkozón RNDr. Miroslav Repovský a regionális iskolaügy igazgatója azzal a kéréssel fordult a Magyar Tannyelvű Alapiskolák igazgatóihoz, hogy közös munkával dolgozzák ki az új tervet a Szlovák nyelv és irodalom országos teszteléséhez. (5. és 9. osztályoknál, ill. az éretségi vizsgánál). Mint résztvevője ennek az eseménynek, tudatosítottam az ügy fontosságát, és felajánlottam, hogy a tanácskozás helyszínéül szolgáljon Zsigárd község. Repovský úrral egyeztetve a meghívók kiküldésre kerültek Szőköl István, a Komáromi Pedagógiai- Módszertani Központ vezetője által. Az alábbi járások magyar tannyelvű intézményei kaptak meghívót: vágsellyei, galántai, érsekújvári, komáromi. Mivel az érdeklődés alacsonynak bizonyult, felvettem a kapcsolatot az összes magyar tannyelvű alapiskola igazgatóságával. Az eredmény pozitív lett és a munkaértekezleten 48 résztvevő jelent meg.

A munka értekezletre 2016. november 18-án került sor a zsigárdi Kultúrális Információs Központban. Résztvevő intézmények: Komáromi Pedagógiai Módszertani Központ (MPC); Szabványosított Mérések Nemzeti Intézete (NÚCEM); Állami Pedagógiai Intézet (ŠPU); a magyar tannyelvű alapiskolák igazgatói és nem utolsó sorban a szlovák szakos tanárok.

A bevezetőben kiemeltem, hogy amennyiben a szlovák nyelv, mint idegen nyelv lesz oktatva és tesztelve a magyar tannyelvű iskolákban, sokkal jobb eredményeket érhetnénk el a szlovák nyelv elsajátításánál. "Hisz a célunk az, hogy a diákok felnőttként könnyebben el tudjanak helyezkedni a munkaerőpiacon nyelvi nehézségek nélkül."

Dr. Repovský ismertette a résztvevőkkel az új koncepció tervét a szlovák nyelv tesztelésével kapcsolatban. Különösen annak céljait, javaslatait, módosításait és törvényi változtatásait.

A pedagógusok az alábbi javaslatokat terjesztették elő:

  • Folyamatos művelődés biztosítása a szlovák szakos pedagógusok számára a magyar tannyelvű alapiskolákban.
  • A szlovák nyelvű oktatás minőségi javulásának biztosítása.
  • A szlovák munkafüzetek ingyenessé tétele.
  • Az iskolákon való tesztelés időtartamának növelése (1 napról 2 napra).
  • A tanárok többségének a beleegyezése az 5. osztály tesztelésével kapcsolatban szlovák nyelvböl.

Ezúton szeretnék köszönetet mondani a Komáromi Pedagógiai-Módszertani Központnak, a Szabványosított Mérések Nemzeti Intézetének, az Állami Pedagógiai Központ dolgozóinak, hogy lehetővé tették a találkozó létrejöttét. Minden résztvevő kifejezte elégedettségét és köszönetét a találkozóval kapcsolatban, és megegyeztünk, hogy a jövőben továbbra is együtt fogunk működni.

Mgr. Žiaček Adrianna, igazgatónő

Zsigárdi gyerekek Rimakokaván az erdei iskolában


A gyönyörű táj, a nyugodt környezet, a jó levegő tökéletes helyszínné tették a rimakokavai tábort gyermekeink számára. A környék csendes és biztonságos, így egyaránt alkalmas volt pihenésre és sportolásra. Jó túrázási lehetőségeket kínált. Csobogó patakok, tisztavizű források, enyhe emelkedők tették élvezetesebbé a gyaloglást. Gyönyörű látvány tárult elénk. Erdei szamócát szedtünk. Ismerkedtünk a gyógynövényekkel és megtanultuk, mit mire használ a népi gyógymód. Medvelesre indultunk, szerencsére medvével nem találkoztunk. Állatnyomokra bukkantunk és próbáltuk megfejteni, vajon milyen állat járhatott errefelé. Néha jól esett megpihenni és elgondolkodni azon, hogy milyen gyönyörű is a természet Túránk során ellátogattunk egy tanyára és közelebbről is megismerkedtünk a tanyasi élettel.

Ha éppen nem túráztunk, akkor lovagoltunk, négykerekűn motoroztunk, köteleken másztunk, tornáztunk, hintáztunk, trampolínon ugráltunk és íjászkodtunk.

A harmadik napon kirándultunk a feketebalogi Vidra-völgyben található Erdészeti szkanzenbe. Itt kikapcsolódás, szórakozás és egyedülálló élmények vártak ránk. Új ismereteket szereztünk az erdészet történelméből, jelentőségéről, az erdők védelméről és az erdészek munkájáról. A keskeny nyomvonalú erdei kisvasúttal Feketebalogra utaztunk és megnéztük a Vasúti Múzeum kiállítását.

Miközben a fiúk a Magyarország - Portugália mérkőzést követték a TV-ben és buzgón szurkoltak a magyar csapatnak, addig a lányok nyitótánccal készültek a Family panzióban megrendezett gyerekdiszkóra. A hangulat fergeteges volt.

Az egyik estét edzőteremben töltöttük, majd szaunáztunk, billiárdoztunk, asztali fociztunk és csocsóztunk. Remekül szórakoztunk.

Utolsó előtti este tábortűzhöz készülődtünk. A fiúk fát vágtak, tüzet raktak, a lányok pedig előkészítették a szalonnát, virslit, kenyeret, parikát, paradicsomot és kezdődhetett a sütögetés. Mikor besötétedett, bátorságpróbára került sor, ami pityergéssel kezdődött és hangos kacagással fejeződött be.

Az erdei iskola szocializációs terepül szolgált, mert kiváló lehetőség nyílott az önállósodásra, egymásra figyelésre, felelősségvállalásra, a kortársakkal és a felnőttekkel való együttműködésre. Igyekeztünk megerősíteni a gyerekekben a környezettudatos magatartást, a természet tiszteletét és szeretetét. Az aktív mozgással egészséges életmódra neveltük őket. Az erdei iskola olyan lehetőségeket biztosított, ami tantermi foglalkozással nem helyettesíthető.

Žiaček Adrianna, a Zsigárdi MTNYA igazgatónője

Úszótanfolyam 


Iskolánk diákjai a Nyitra Megyei Önkormányzat hathatós támogatásának köszönhetően, úszótanfolyamon vettek részt a vágsellyei Duslo uszodában. Az ilyen és ehhez hasonló rendezvények, elsősorban pályázati pénzek lehívásából valósíthatók meg. Külön köszönet illeti az iskola igazgatónőjét, Žiaček Adriannát, aki megfelelő módon pályázta meg a kívánt célösszeget.

Az iskola vezetése nekilátott az úszótanfolyam részleteinek kidolgozásához, megszervezéséhez. A tanfolyam november 24.-től november 27.-ig tartott. Véleményem szerint, rendkívül tartalmas sporteseményen vagyunk túl, nemcsak mi pedagógusok, hanem az iskola diákjai is. A tanulók csoportjai 2 órás ciklusokban váltották egymást, reggel 9 óra és délután 3 óra között. Egyes csoportok három évfolyam diákjait foglalták magukba. Gyakran igencsak eltérő korcsoportok jelentek meg egy adott csapatban. Bizonyos esetekben komoly fejtörést okozott Tóth Géza kollégámnak és nekem a szakmai munka precíz összehangolása. A kezdeti nehézségek ellenére, úgy vélem, tisztességgel helytálltunk, egyben elértük a kitűzött célt. Azaz két fontos szempont érvényesült. Egyrészt fejlesztettük a gyerekek tudásszintjét, másrészt megszerettettük velük az úszást. Kissé "közelebb hoztuk" számukra az egyik legegészségesebb-ha nem a legegészségesebb sportágat. Önmagában már ez a tény sem elhanyagolandó. Kérem ne vegyék nagyképűségnek, de bizton állítom, hogy Géza kollégámmal komoly eredményeket értünk el. Ehhez természetesen elengedhetetlen segítséget nyújtottak a diákokat kísérő osztályfőnökök, illetve a tanári kar legrutinosabb pedagógusa, Császár Magdolna tanárnő.

Nagyon bízom abban, hogy a közeljövőben ismét lehetőségünk nyílik egy újabb tanfolyam megszervezésére, ami nagyban hozzájárulna tanulóink egészségének, közérzetének és kedélyállapotának javulásához, illetve nem utolsó sorban, testtartásuk megfelelő kialakulásához.

Varsányi Zoltán, pedagógus

Sítanfolyam 


Január 17- 22.-e között került megvalósításra az bizonyos esemény, amelyre diákjaink jelentős része már közel egy éve készült. Igen, a várva várt sítanfolyamról van szó, amit Tóth Géza kollégám szervezett meg a sószelőcei alapiskola igazgatójával, Czanik Miklós tanár úrral. A tanfolyam lebonyolítására , a donovaly-i síközpontban került sor. A zsigárdi iskolások a sószelőcei tanulókkal közösen utazva jutottak el a "színhelyre", ahol Hotel Vesel nevű diákszállóban lettek elszállásolva. Diákszállónk nagy előnye a sípálya közelsége volt, ezáltal gyerekeinkkel a lehető legtöbbet tudtunk - szakmai értelemben - foglalkozni, mivel minimális volt az időveszteség. Bátran ki merem jelenteni, hogy az addig sízni nem tudó diákok, egytől egyig, mind megtanultak síelni! Dícséret illeti őket példás szorgalmukért, hozzáállásukért.

Úgy érzem hatalmas köszönet illeti mindkét kollégát, mivel szakértelmükkel és hozzáértésükkel nagyban hozzá tudták járulni a tanfolyamon jelen lévő gyerekek tudásszintjének növeléséhez. Diákjaink visszajelzései alapján, úgy vélem, hamarosan visszatérünk a fent említett síközpontba, hogy tökéletesítsük a meglévő tudásunkat, illetve egy újabb hatalmas élményben legyen részünk. Mi, pedagógusok továbbra is készen állunk! Ha a Jóisten is úgy akarja, jövő januárban újra itt folytatja a zsigárdi és sószelőcei "diák nagy csapat"!

Varsányi Zoltán

Magyarok Mongóliában 


Márciusban a Zsigárdi Alapiskola tanulói Nagy Iván etnológus élménydús beszámolóját hallgathatták meg mongóliai útjáról, melyet fényképekkel tett szemléletesebbé. Nagy Iván személyében egy világutazót ismehettünk meg, aki Mongóliában a kazak nép etnikai mivoltát kutatta. Ő és lelkes kalandkereső társai többször is jártak a Mongol-Altájban élő kazak nyelvű törzsnél, akik a szovjet uralom elől menekültek Mongolföldre. Nomád életmódot folytatnak, tagjainak létszáma nem ismert, csak annyi biztos, hogy ezrek élnek Mongólia, a kínai Ujgur tartomány és Kazahsztán területén. Az előadó beavatta tanulóinkat a nomád életstílus rejtelmeibe, mindennapjaiba. A tanulókat bámulatba ejtette a kazakok egyszerűsége és szépsége, akik jurtákban élnek, klasszikus állattartó nomád életmódot folytatnak, egyáltalán nem foglalkoznak földműveléssel. Hitvilágukban jelen van a sámánizmus, állatokat áldoznak, auloknak nevezett közösségekbe rendeződve kísérik az állataikat, elsősorban lovakat, az újabb és újabb legelők felé. A kazak életet elkerülte a civilizáció mindennemű fuvallata, a számunkra megszokott alapvető higiéniai, biológiai létszükségletek teljes hiányában élnek. Bár nincs tető a fejük felett, és nem jut el hozzájuk semmilyen információ a nagyvilágból, mégis tökéletes boldogságban élnek. Mindennapjaik szerves része a munka mellett a közös beszélgetés és éneklés.

Nagy Iván mongóliai utazásának csúcspontja volt, amikor egy "madjar" törzsre bukkant, akik testfelépítésükben és küllemükben nagyon hasonlítottak az ősmagyarokra. Ez a törzs ma is úgy él, mint honfoglaló őseink. A gyerekek nagy érdeklődéssel hallgatták az előadó beszámolóját a rokonnak vélt törzs életéről. Az etnológus párhuzamot vont a honfoglaló magyarok és a felfedezett madjar törzs között, hiszen sok hasonlóságot vélt felfedezni köztük. Véleménye szerint a madjarok legendáiban és tárgyi hagyományaiban, életmódjában számos jel utal arra, hogy őseinknek közük lehetett Julianus barát keleti magyarjaihoz, még ha messze is kerültek az Urál-vidéktől, Magna Hungariától a vérzivataros évszázadok során.

"Elvarázsolt engem Mongólia. Megbűvölt vad szépségeivel, ősi titkaival. Bár a világnak sokkal előkelőbb és szebbnek vélt helyein is jártam, a szívem mégis Mongóliába húz vissza." - fejezte be előadását Nagy Iván.

Barczi Andrea, pedagógus

Korcsolyázni jó 


Egészségünkre a korcsolyázás rendkívül jó hatással van. A szabad levegőn végzett aktív testmozgás serkenti a vérkeringést, a légzőrendszert és az immunrendszert. Edzettebbekké és egészségesebbekké válhatunk. Emellett fejleszti az egyensúlyt, rugalmasságot, gyorsaságot és a mozgékonyságot. Növeli az önbizalmat. Ez a tanulásban is nagy előnyt jelent.

2015. december 16-17-én iskolánk tanulóit elvittük a vágsellyei műjégpályára. A korcsolyázást karácsonyi ajándéknak szántuk, a belépődíjat és a buszköltségeket iskolánk fedezte. Volt öröm, önfeledt kacagás, gyerekzsivaj, kipirult arcok, ragyogó szempárak...Egyesek könnyen haladtak, irányt váltottak, elölről hátra fordultak, majd vissza, figurákat csináltak, pörögtek-forogtak. Mások lépegettek, totyogtak, fenékre huppantak, de felálltak és mentek tovább.

A korcsolyázás kikapcsolódást, emlékezetes élményt nyújtott tanulóinknak. Megtapasztaltuk a könnyed mozgás örömét. Januárban remélhetőleg Zsigárdon a befagyott tavainkon folytatjuk.

Žiaček Adrianna, iskolaigazgató

A Zsigárdi Alapiskola vendége Kocsis Győző bácsi 


Kocsis Győző április 18-án könnybelábadt szemmel lépte át egykori iskolája, a Zsigárdi Polgári Iskola küszöbét.

Győző bácsi kisgyerekként zsigárdi lakos volt, ma Vágkirályfán él családjával. Hálával gondol régi iskolájára, tanítóira, osztálytársaira. Mi hozta őt vissza egykori iskolájába? Gyűjtőszenvedélye és végtelen emberszeretete. Mint általában az idősebb korosztály, ő sem dobott ki semmilyen "kacatot", ami a múltját, a az ő és családja életét jelentette. Gyűjteménye a rég feledésbe merült szerszámoktól, a konyhaeszközökön át a hímzett falvédőig sok érdekességet tartalmazott. Tanulóinknak felidézte a régmúlt időket, mesélt, szavalt. A gyerekek a kiállított tárgyakat a kezükbe vették, kipróbálták. Nagy sikere volt az akkori ellenőrző könyvecskének, különösen a benne rejtőző érdemjegyekre volt kíváncsi a közönség.

Győző bácsi saját iratú verssel is készült ez alkalomból:

Visszaemlékezés

Boldog vagyok, mert

újra,mint annak idején

meglapult, rettegő, félig

felkészült deák vagyok.

Érzem, idegenkedve mosolyognak

reám az oly sok titkot

őrző, felidéző iskolapadok,

falak, ajtó és ajtóragaszok.

De sebaj, bevallom örvend

szívem, lelkem, mert

egy-két órára ismét

zsigárdi deák vagyok.

A szomszéd paplak kerítését

fürgén megmászva az almafa

alatt ügyesen, mint 62 évvel

ezelőtt képzeletben, piros almát

nagy büszkén falatozhatok.

Köszönjük Győzi bácsinak ezt a feledhetetlen délutánt,erőt, egészséget kívánunk a mihamarabbi viszontlátás reményében.

Darázs Enikő, pedagógus

Író - olvasó találkozó a zsigárdi alapiskolában 


November első hetének csütörtöke kicsit másképp alakult az alsó tagozatos diákok számára a megszokottnál.

A tanítás befejezése után nem ment mindenki a saját megszokott útján, hanem a negyedik osztályban gyülekeztek. A szorgos kis kezek ügyesen átalakították az osztályt, mindenki hozta a saját kis székecskéjét, és mire 14 órát ütött a falióra, csendben várták a vendéget, Mátyusföld szülöttét, Fellinger Károly író - költőt.

A költő mesélt saját gyermekkoráról, életéről, kiemelte a falvak közösségépítő erejét, anyanyelvünk szépségét és a hozzá való ragaszkodás fontosságát. Mesélt arról, mi volt az a tényező, ami őt íróvá formálta: kiskorában a falusi emberek jobban összetartottak, mint napjainkban. Gyakran találkoztak, segítették egymást. Toll- és kukoricafosztás mellett a beszélgetésbe beleszőtték a mesélést is, hisz körülöttük mindig ott voltak a gyerekek is. Akkoriban ez természetes volt, így a gyermek már kicsi korban magába szívta a mesehallgatás, majd az olvasás szeretetét, ezáltal gyarapodott szókincskészlete, beszédkészsége. A falusi közösség összefogásának hatására erősödött a nemzeti hovatartozás tudata, mely a mai generációban már egyre kevésbé nyilvánul meg.

A mai társadalomban az említett készségek hanyatlóban vannak, a pedagógusoknak van mit tenniük, hogy a gyerekek szókészletét a megfelelő szintre fejlesszék.

A délután folyamán a költő felolvasta saját versét a kis nebulóknak, akik csukott szemmel gesztusokkal, mimikával követve próbálták átélni a leírtakat. Mesélt a nagy mesegyűjtőről, Benedek Elekről, és szóba került nemzeti költőnk, Petőfi Sándor is. A beszélgetésbe bevonta a gyerekeket is, akik nagyon érdeklődőek és készségesek voltak. A tanulók is megcsillogtatták tudásukat, viszonzásul énekeltek, szavaltak. Cibula Júlia, 5. osztályos tanuló a költő egyik zsigárdi gyűjtését, a Rózsaillatú nádszálkisasszony című mesét adta elő. Szerepelni vágyókban nem volt hiány, hisz a gyerekek rendszeresen részt vesznek magyar nyelvű mesemondó és szavaló versenyeken.

A beszélgetés végén mindenkinek lehetősége volt megvásárolni A kincsesláda és a Csigalépcső című kötetet, melyet "Karcsi bácsi" ajánlással és saját aláírással látott el. 

Kamaszkori problémák és hátrányos helyzetű kamaszok napjainkban 


Mgr. Barczi Réka szociális pedagógus vagyok a Zsigárdi Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolában. 2014 szeptembere óta a Prined Program jóvoltából veszek részt az iskola mindennapjaiban. Abban a megtiszteltetésben részesültem, hogy előadást tarthattam a diákok és pedagógus kollegáim számára a serdülőkorról. Úgy gondolom, hogy ez a téma annyira érinti a diákokat, mind a szülőket és pedagógusokat. Előadásomra október 26-án került sor az alapiskola felső tagozatos tanulói számára. Cikkemhez ebből az előadásból válogattam össze néhány nagyon aktuális és sokakat érintő gondolatot. Az előadásom első felében foglalkozom a serdülőkor sajátosságaival, ellentmondásaival, a kamaszkori viselkedési problémákkal, majd rátérek a kamaszkor típusaira és céljaira.

A kamaszkor kezdetével testi, gondolkodásbeli, és pszichés változások együttesen bolygatják fel a korábbi nyugodt iskolás éveket. Ezekre a változásokra általában sem a szülők, de maguk a gyerekek sincsenek felkészülve. Ez a néhány éven át tartó érzelmi hullámvasút és lázadás azonban hosszútávon jót tesz egy gyereknek, a korszak feladata ugyanis a saját identitás kivívása.

A serdülőkor alsó határa az utóbbi időben sokat változott, ma már a 9 éves gyerekek is tininek számítanak. Az egyik legszembetűnőbb változás, hogy a gyerekeket elkezdi érdekelni a kinézet, a kép, amit róla alkot a külvilág. A szülők hirtelen háttérbe szorulnak, a kortársak szerepe megnő, központi szerepet kapnak a barátok, és elkezdenek érdeklődni az ellenkező nem irán. A társas kapcsolatok átrendeződése pszichológiai szempontból nagyon fontos, hiszen a kamaszkor végére akkor tud kialakulni az intimitás képessége, ha egy gyereknek vannak igazi barátai. A szülőktől pedig bizonyos mértékben függetlenedni kell, hiszen csak akkor érhető el az önálló identitás.

Serdülőkori veszélyek

  • Moratórium a serdülőkori változás azon formája, mely krízissel jár, de az elköteleződés késleltetett, a fiatal válaszokat keres a "Ki vagyok én?" kérdésre, különböző szerepeket próbál ki.
  • Korai zárásról beszélünk a moratórium, a halasztás időszakának elmaradásakor, amikor az egyén krízis nélkül köteleződik el, többnyire a szülei értékrendszere alapján.
  • Az identitásdiffúzió a serdülőkor életformává alakulása, stagnálás, személyiségfejlődés helyett korábbi fejlődési szintre történő visszacsúszás, gyakran vezet túlzott alkohol- vagy kábítószer-fogyasztáshoz.
  • A serdülők éretlen megoldási módjai közé tartozik a szökés, a csavargás, a fiatal kilép a szorongató helyzetből, környezetének elhagyásával csökken a felszültsége. Az alkohol- és kábítószer-fogyasztás egyre több tinédzsert érint, hátterében gyakran valamilyen krízisszituáció áll.
  • Pubertáskorban jelentkezhetnek öngyilkossági gondolatok, azonban az önsértő viselkedés kialakulásában szerepet játszanak a pszichopatológiai tényezők, a problémamegoldó stratégiák fejletlensége, a kortárscsoport vagy a család negatív mintáinak követése is. Az öngyilkosság miatt bekövetkező halálozás a 14-19 éves korosztály esetében a második vagy harmadik halálok hazánkban.

A serdülő és a család

A kortárscsoport szerepének felértékelődésével megváltozik a családdal való kapcsolata a

gyermeknek - megjelennek a fokozódó önállósodási törekvések.

A szülők tipikus reakciói a serdülőkori leválási folyamatra:

  • Mindenáron magukhoz akarják kötni gyermeküket.
  • Sürgetik önállósulását, mintegy "kitaszítják" a családból.
  • Elengedik ugyan a serdülőt, de elvárják, hogy a szülők ambícióit valósítsa meg.

Kamaszkori lelki változások

Erik H. Erikson elmélete szerint az egyén személyiségfejlődése a születésétől a haláláig tartó folyamat. Az élethosszig tartó változás egyik mérföldköve a pubertás, mely természetes fejlődési krízissel jár. Ekkorra tehető az identitás kialakulása, a jövőre vonatkozó, hosszútávra szóló döntéshozatalok, mint például a pályaválasztás.

Az egyén leválik a szüleiről, elszakad a gyermekkorától, azonban még nem lép át a felnőttkorba, problémamegoldó képessége éretlen, magatartásában felfedezhetők gyermeki és felnőttes vonások is. Vitatkozik, lázad és kérdőre von, keresi önmagát. Viselkedésével és külsejével is különbözni akar a felnőttektől. Az identitás kialakulásának életszakasza ideális esetben a húszas évek elejére befejeződik.

Néhány tipikus kamaszkori probléma, amelynek aggasztó lelki okai és hatásai lehetnek:

  •   bizalmatlan és tiszteletlen a felnőttekkel
  •   ügyeit és hollétét illetően hazudik
  •   egész éjszaka kimarad, nem tudják szülei, hogy merre jár
  •   lóg az iskolából
  •   dohányzik, alkoholt, esetleg kábítószert fogyaszt
  •   jogosítvány nélkül autót vezet
  •   pénzt lop családtagjai tárcájából
  •   szembehelyezkedik az otthon szokásaival, szabályaival
  •   megszökik otthonról

A serdülőkor végső célja, feladata a gyerekek számára, hogy kialakítsák saját identitásukat, egy énazonos személyiséget, amely stabil és biztonságos belső határokat ad. A mai világban egyre nehezebb a serdülőknek megtalálniuk saját identitásukat, hiszen minden a külsőségekről (lásd például facebook) és a tökéletességről szól. Éppen ezért egyre jobban felerősödtek a serdülőkorra amúgy is jellemző önértékelési problémák. Súlyos esetben ennek megnyilvánulása lehet a test és az "én" el nem fogadása, akár testképzavar (pl.: anorexia), akár falcolás, öngyilkossági gondolatok formájában. Szintén gyakori a depresszív hangulat, mely egy bizonyos mértékig még normális ebben a korban. Ha már azonban az érdeklődés vagy a napi cselekvések rovására megy, mindenképpen foglalkozni kell vele, mert könnyen az alkohol és droghasználat melegágya lehet.

Merjünk bátran segítséget tanácsot kérni akár pedagógustól vagy kompetens személyektől!


Mgr. Barczi Réka, szociális pedagógus

Zsigárdi gyerekek a Csiperón


14. alkalommal került megrendezésre Kecskeméten 2016. július 3-10. között az Európa Jövője Nemzetközi Gyermek- és Ifjúsági Találkozó, a Csiperó, melyre idén huszonhárom országból érkeztek fiatalok. Túlnyomórészt Európa egyes országaiból, de jöttek Izraelből, Indiából, az Ír-tengeren levő Man szigetről és Jakutföldről is. A Felvidéket és egyben Szlovákiát a Zsigárdi MTNY Alapiskola képviselte.

Az Európa Jövője Egyesület 1910-ben alakult azzal a céllal, hogy megismertesse a kecskeméti gyerekeket Európa sokszínű kultúrájával. Európából, sőt Ázsiából és Amerikából is kétévente gyermekeket hívnak meg, akiket a kecskeméti iskolák látnak vendégül. A külföldi gyerekek családoknál laknak, majd a következő évben a külföldi csoportok hívják viszontlátogatásra vendéglátóikat.

Mikor megérkeztünk Kecskemétre, nemzetközi szakmai munkamegbeszélésen vettünk részt a Fesztiválközpontban, amely magyar és angol nyelven zajlott. Bennünket a Kecskeméti Református Általános Iskola látott vendégül. Az iskolát és annak tevékenységét Dr. Szabó Ildikó igazgatóasszony mutatta be. Családoknál voltunk elszállásolva, a következő évben mi hívjuk látogatásra vendéglátóinkat.

A megnyitó ünnepségre Kecskemét főterén a Nagyszínpadon került sor. A találkozó résztvevőit köszöntötte Novák Katalin, Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkár. A rendezvényt megnyitotta és a város kulcsát átadta a gyermektalálkozó két legfiatalabb résztvevőjének - egy angol kisfiúnak és a zsigárdi Császár Lélának - Szemereyné Pataki Klaudia Kecskemét Megyei Jogú Város polgármestere. Így a város egy teljes héten át a gyermekeké és a fiataloké volt. Felharsantak a fanfárok és kezdetét vette a Csiperó. A brüni, Nimes-i és új-delhi csoportok után a zsigárdi Napsugár csoport lépett színpadra.

Egy régi zsigárdi népszokást mutattunk be: a libapásztorkodást. Régen a paraszti munkákból a gyerekeknek is ki kellett venniük a részüket. A nagyobbak mellett gyorsan beletanultak az állatok őrzésébe, etetésébe, ellátásába... Ilyen volt a libapásztorkodás is. A kislányok, miközben őrizték a libákat, játékkal, énekléssel múlatták az időt. A nagyobb lányok a legényekről pusmogtak, gyakran ki is csúfolták őket. Lányaink felvidéki népdalokat énekeltek: Kodály Zoltán (Csillagoknak teremtője, Zsigárdon 1913 körül), Szíjjártó Jenő (Piros alma lehullott a sárba - Pográny) és Ág Tibor ( Kivicses, kavicsos a mi házunk eleje - Sztránya, Járd meg dőre - Nyitragerencsér, Ajtó sarkán fakilincs - Nyitracsehi) gyűjtéséből. Az előadást betanította Császár Magda tanítónő.

A zsúfolásig megtelt főtéren minden nap négy órakor kezdődött a gyermekvarázs, melyet az internet segítségével a világ minden pontján láthattak. A gyermekcsoportok ízelítőt adtak országuk kultúrájából, szűkebb régiójuk hagyományaiból: népzenéjükből, néptáncaikból és népdalaikból. Népviseletben léptek színpadra és felvitték az állami zászlót is. Voltak, akik modern tánccal szerepeltek. Az éjszakába nyúló műsorok remek alkalmat kínáltak szórakozásra és kikapcsolódásra. Esténként a koncerttel egybekötött táncház az egész főteret megmozgatta. Kicsik és nagyok kört alkotva ropták a táncot.

A csoportok közül a jakut csoport mindenki kedvence lett. Most hasznát vettük orosz nyelvtudásunknak és faggattuk őket a hazájukról.

Az Európa Jövője Egyesület kitűnő programot állított össze a fesztivál résztvevőinek. Kivittek bennünket Kerekegyházára a Varga Tanyára, ami a Kiskunsági Nemzeti Park mellett helyezkedik el. Elcsodálkoztunk, hogy a puszta közepén egy csodaszép oázis fogadott bennünket. Idilli, nyugodt, csendes környezetével és tiszta, friss levegőjével igazi kikapcsolódást és pihenést jelentett számunkra. A lovasbemutató, fogathajtás, a pusztatízes egyedülálló látvány volt.

A Szabadidő Központban csodálatos környezetben sárkányhajózáson vettünk részt. A hajónak sárkányfeje és sárkányfarka volt, erről kapta a nevét. Körülbelül húszan ültünk bele. A dobos a sárkányfejnél foglalt helyet és adta az ütemet, amire eveztünk. A kormányos pedig a hajó farában állt és onnan kormányzott.

Látogatást tettünk a szecessziós stílusban épült Cifrapalotában, aminek - ahogy a gyermekdal szól - tényleg zöld az ablaka. Csodálatosan szép az épület homlokzatán található népművészeti elemeket ábrázoló majolika. Kíváncsiak voltunk, vajon milyen lehet a Cifrapalota belülről? Ámulatba ejtett bennünket, hogy itt láthattuk a világ talán legszebb avar kori leletét, egy avar fejedelem arany ékszereit, arany kürtjét, aranyveretű kardját.

A református templomban Mikesi Tibor kántor úr bemutatta és megszólaltatta a hangszerek királynőjét, az orgonát. Szombaton késő délután istentiszteleten vettünk részt.

Megtekintettük a Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely játékkiállítását, ami alaposan megmozgatta a képzeletünket. Megjegyzem, hogy hat évvel ezelőtt ebben a műhelyben egyhetes kézművesfoglalkozáson vettem részt a Csillagszemű tábor résztvevőjeként.

Felfedező túrát tettünk a Mercedes-gyárban, ahol láthattuk a legmodernebb technológiával készülő csúcsminőségű autókat és két órán keresztül végigkísértük az autógyártás egyes fázisait a prés-, karosszéria-, felületkezelő- és összeszerelő üzemben. Az egyes üzemekben számtalan robot végzi a munkáját. Furcsa érzés volt, amikor fejünk fölött "siklottak" a félkész autók.

Ellátogattunk a Kecskeméti Planetáriumba. Gyalog tettük meg ide az utat a Nap- és bolygószobrok útvonalát követve. Kecskeméten ugyanis megtalálhatók a Naprendszer méret- és távolságarányos modelljei köztéri szobrok formájában. A kinti kánikula után a Planetárium kellemesen hűs kupolatermében foglaltunk helyet. Szűcs László csillagász éjszakát és csillagos égboltot varázsolt fölénk. Szemtanúi voltunk egy igazi rakétakilövésnek. Majd mintha űrhajóban ülnénk, virtuális sétát tettünk az egyes bolygókon. Lézer-show műsorral fejeztük be "égi utazásunkat".

Meglátogattuk a kecskeméti élményfürdőt, amit a gyerekek nagyon élveztek és másnap folytattuk a fürdőzést az iskola uszodájában.

Pénteken meghívást kaptunk a városháza dísztermébe, a határon túli magyar csoportok ünnepélyes fogadására. Miközben az ünnepi beszédet hallgattuk, lenyűgözve szemléltük Székely Bertalan Vérszerződés című freskóját és magyar nemzetünk történelmi nagyjait ábrázoló falfestményeket. A fogadásról az "Európai játszótérre" mentünk, ahol népi játékok, foglalkozások, Zometool buborékparádé, baracklekvárfőzés, molekula foci, molekula szelfi, közös molekula építés szórakoztatta a fesztivál résztvevőit, kicsiket és nagyokat egyaránt. Délben pedig a Sepsiszentgyörgyi töltöttkáposzta parádén laktak jól a fesztivál résztvevői.

Szombaton Európai Piknik Napon vettünk részt a Csalánosi parkerdőben. Volt röplabda, foci, kötélhúzóverseny. Ősi magyar harc- és hadművészet bemutatót láttunk. A tűzoltóautó vízágyúkkal permetezett a fürdőzni vágyókra. Vendéglátóink ízletes ebédet készítettek nekünk, finom húsokat grilleztek, süteményekkel, gyümölccsel kényeztettek. Szép, tartalmas nap volt.

A záróünnepségen tűzijáték, fényfestés és lézer-show zárta a XIV. Csiperót. Köszönjük Mézes Rudolfnak, az Országos Szülői Szövetség elnökének és Baranyay Alajosnak, községünk polgármesterének, hogy részt vehettünk ezen a csodálatos rendezvényen.

Žiaček Adrianna, a Zsigárdi MTNYA igazgatónője

Anyák napja Zsigárdon 


Zsigárdon már harmadik alkalommal az iskolák, óvodák és az önkormányzat közös szervezésében május első vasárnapján a kultúrházban köszöntöttük az édesanyákat és nagymamákat.

A magyar és szlovák óvoda gyermekei versekkel, dallal és tánccal köszöntötték a kedves édesanyákat és nagymamákat. A szlovák alapiskola kisdiákjai szintén tánccal és szavalatokkal szórakoztattak bennünket.

A magyar tanítási nyelvű alapiskola műsora Kollárik Viktória 9.osztályos tanuló szavalatával vette kezdetét. Őt az 1.2.és 3.osztály anyák napi köszöntője követte. Az iskolai énekkar előadásában Császár tanító néni vezénylésével Az Avignoni hídon című dal csendült fel. Takács Dóra Fanni előadásában egy szép verset hallottunk. Az 1.2.és 3.osztályos tanulók közös anyák napi meglepetéssel készültek: kéményseprő tánccal varázsoltak el bennünket. Betanították: Varga Lilla, Lelkes Andrea, Németh Éva tanító nénik. A negyedik osztályos lányok Darázs Enikő tanító néni vezetésével tűztáncot jártak a Nox együttes zenéjére. Aztán iskolánk tehetséges tanulója mutatkozott be, Kurina Nikolett szintetizátoron játszott. A 6.osztályos tanulók Török Tivadar tanító bácsi vezetésével Justin Biber zenéjére csillogtatták meg tánctudásukat.

Az 1.és 2. osztály népi gyermekjátékokat mutatott be Németh Éva tanító néni vezetésével. Majd a 7.osztály tanulói modern tánccal szórakoztattak bennünket Varga Veronika tanító néni vezetésével. A 3.és 4.osztály a Tükrös zenekar zenéjére népi gyermektáncot adott elő. A 8.osztályos tanulók Mátyusföldi csárdást táncoltak. A koreográfiát Tóth Géza tanító bácsi állította össze. Az 5.osztály a János vitéz modern feldolgozásával lépett színpadra Barczi Andrea tanító néni vezetésével. A 9.osztályos lányok modern tánccal ajándékoztak meg bennünket. Ismét színpadon álltak a Pomponlányok. Vezetőjük Lelkes Andrea tanító néni.

Ízelítőt kaptunk készülő színdarabunkból, a Dzsungel könyvéből, melynek bemutatójára júniusban kerül sor a családnap alkalmából. Iskolánk színjátszó csoportját Varga Lilla tanító néni vezeti. Majd színpadra kértük iskolánk mind a 111 növendékét és az Örökségünk című dallal zártuk anyák napi műsorunkat. Minden tanuló iskolánk ajándékával egy kis virággal köszöntötte édesanyját. A virágokat kedvezményes áron Lelkes Andrea tanító néni biztosította.

A kultúrház színpadát a 9. osztály öltöztette ünnepi díszbe Mesár Andrea tanító néni vezetésével. Köszönettel tartozunk Udvaros Gyulának és Péternek, hogy megoldották a színpad hangosítását, továbbá községünk polgármesterének Baranyay Alajosnak, hogy rendelkezésünkre bocsátotta a kultúrházat.

Žiaček Adrianna, igazgatónő

A Teddy Maci Kórház a Zsigárdi Óvodában 


A pozsonyi magyar orvostanhallgatókat 1990 óta tömörítő Selye János Klub (SEJK) mellett működik a Teddy Maci Kórház. A leendő orvosoka szülők segítségével textilanyagból szerveket varrtak, melyeket szivaccsal tömtek ki. Varrtak kis fehér köpenyeket, műtősruhákat is, ezeket ráadják az apró gyerekekre.

A pozsonyi magyar orvostanhallgatók Žiaček Adrianna igazgatónő meghívására ellátogattak a Zsigárdi Óvodába, ahol játékos oktatás és foglalkozások keretén belül enyhítették a gyerekek félelmét az orvosoktól. A szlovák, a magyar óvodások és az első osztályosok tanultak a belső szervekről, kiszínezték az előre elkészített ábrákat, fonendoszkóppal meghallgatták a szívverésüket, megvizsgálták a látásukat, maguk is beöltöztek kis doktoroknak és meggyógyították kedvenc plüssállatkájukat. A szervismertető után a leendő dokik találós kérdéseket tettek fel a gyerkőcöknek, hogy megjegyeztek-e valamit az egészből. Így a játékos foglalkozás interaktívvá vált. A gyerekek imádták.

Sokat hallunk arról, hogy a magyar iskolákból szlovák egyetemekre felvételt nyert diákok nyelvi nehézségekbe ütköznek. "Ha a vizsgára való felkészülésre valakinek két hét kell, a magyar diák azt mondja, hogy én tanulok rá három hetet. S ez valahol meg is marad, mert ha nehézségek jönnek, a magyar diák sokkal jobban meg tud velük küzdeni azáltal, hogy eleve többletmunkára van ítélve."- vallják a magyar orvostanhallgatók.

Az orvostanhallgatók a gyerekekkel való foglalkozások alkalmával szakmailag sokat fejlődnek, valamint elsajátítják a magyar szakterminológiát és rengeteg tapasztalatot gyűjtenek.

Köszönjük, hogy eljöttek az óvodánkba és tanulmányaik során további sok sikert kívánunk nekik.

Žiaček Adrianna, a MTNYA igazgatónője

Pedagógusnap

                                                                  "Tanító vagyok, tanító.      
                                                                  Másnak nem sokat mond ez a két szó,
                                                                  de nekem minden. Maga az élet.
                                                                  Múlt, jelen, jövő. Biztos ígéret
                                                                  arra, hogy a gyermek mellett állhatok,
                                                                  és dolgos embereket formálhatok.


                                                                 Embert, alkotót, aki víg s szabad,  
                                                                 szenet fejt, tervez, szánt, vet és arat,
                                                                 házakat épít, gyógyít, muzsikál-
                                                                 álnoksággal, rosszal, bajjal perbe száll.
                                                                 Embert, ki Úr lett a Világ fölött,
                                                                 s ember maradt az emberek között.


                                                                Tervem csak egy van, állandó s örök:
                                                                -ha a nap süt rám, ha a menny dörög-
                                                                vetni a magot, a gazt irtani,
                                                                az ifjú embert úgy tanítani,
                                                               ege, ha borul vagy ha kiderül,
                                                               szeressen, szeressen "rendületlenül"!


                                                               Ez az én tervem, hitvallásom is.
                                                               Esküt tettem rá, és azt tartom is.
                                                               Egy nemzedéknek fogom a kezét,
                                                               figyelem féltőn az ütőerét.
                                                               Egy nemzedéknek, mely mint a szökő ár
                                                               újra, szebbre tör, s emberségre vár.

                                                              Ha szíve dobban, azt is érzem én.
                                                              Ha könnye csordul, az is az enyém.
                                                              Örömét, búját osztva viselem,
                                                              így, csak így teljes az én életem.
                                                              Érettük élek, érettük halok,
                                                              mindenkor, mindig tanító vagyok."

A pedagógusnapot ma már az egész világon szinte mindenhol megünneplik.

Egy olyan hivatás a miénk, amely a nehézségek ellenére is felemelő, szép és nemes feladat. Az, hogy gyermekeinket naponta emberré próbáljuk formálni, szeretettel szeretetre nevelni, tudásunkat nekik átadni, ezáltal a tudásvágyukat felébreszteni és saját életünk példáján példát mutatni, szinte egy egész életre szóló feladat a számunkra. A cserébe kapott megbecsülés, tisztelet, a mosolygó gyermekszemek és az, hogy tanítványinknak szárnyakat és gyökereket adhatunk, hálával és újult erővel tölt el bennünket. Ezért érdemes a naponta felmerülő problémákat megoldani, a csodákat és a kudarcokat megélni és évek múlva látni az "elültetett fáink gyümölcsét".

Azt hiszem a fenti gondolatokról a legtöbbet régi, kedves tanítóink tudnának mesélni. Sok éves tapasztalatuk, kedves emlékeik megosztására lehetőséget is kaptak - kaptunk- egy ragyogó, napsütéses csütörtöki délután. Falunkban immár sokadik alkalommal, így az idén is, 2016. április 7-én megünnepeltük a pedagógusnapot. Az ünnepséget Baranyay Alajos, polgármester úr és Žiaček Adrianna, igazgató asszony szervezték. A közel 60 meghívott vendég között a zsigárdi magyar és szlovák tanítási nyelvű oktatási intézmények, óvodák és iskolák jelenlegi és nyugdíjas pedagógusai és alkalmazottai voltak. Az ünnepségnek a Kolozsi Ranch adott helyet.

Nagyon jó érzés volt együtt ünnepelni egykori tanítóinkkal, példaképeinkkel és jó volt látni az örömöt, az elégedettséget és a szeretetet az arcukon. A polgármester úr, az igazgató asszony, majd Iván István református lelkipásztor köszöntője után elfogyasztottuk a finom vacsorát. Az estét kellemes beszélgetéssel és táncmulatsággal folytattuk. Idős és fiatal jókedvvel járta a táncot a vidám zenére - köszönet ezért a zenekarnak. A hangulat az órák múlásával egyre fokozódott, elmúlt a "lábfájás", a "derékfájás", a mindennapi gondok kicsit feledésbe merültek - jó volt együtt ünnepelni és szórakozni. Jó volt egy kicsit kizökkenni a rohanó mindennapokból, jó volt újra látni azokat a kedves arcokat, akik nekünk adtak gyökereket és szárnyakat, jó volt egy kicsit önfeledten elengedni magunkat és másnap újult erővel "ültetni a magot és nevelni a kis fákat", hogy évek múlva majd ők is jó szívvel emlékezzenek ránk, úgy, mint ahogy mi is örülünk a találkozásnak és az emlékeknek, amelyeket egykor kedves pedagógusainktól kaptunk.

Köszönjük szépen a szervezőknek ezt a csodálatos estét.

Varga Lilla pedagógus

Tájfestészet alapiskolánkban


Márciusban a Zsigárdi Alapiskolába látogatott és bemutatkozott Maász Imre kerámikus, festő, a Népi Iparművészet Mestere. A művész úr 1962-ben Baján született. Tanulmányait Baján és Szekszárdon végezte. Eredeti végzettsége kerámikus, dísztárgy készítő. Az elmúlt évek alatt cserépkályha és kandalló készítéssel is foglalkozik. A Népi Iparművészi rangot több mint tíz évvel ezelőtt kapta. A festészetet magánúton tanulta. Látogatása alkalmával a festészet tudását igyekezett átadni a gyerekeknek. Bemutatta az olajfestés technikáját, az ehhez szükséges kellékeket, eszközöket és ezek használatát. Elmagyarázta és megmutatta, hogyan kell elkezdeni és befejezni egy képet, milyen lehetőségek vannak a színkeverésben, hogyan kell kijavítani és szépíteni a festményt. Érdekes és egyben értékes bemutatója kedvre derítette tanulóinkat is a festészetre. Bátorító szavai hatására gyerekeink örömmel láttak neki a tájfestmények elkészítéséhez. Az osztályok közösen készítettek el egy-egy képet, amit a festőművész úrtól ajándékba kaptak. Másnap a gyerekeknek egyénileg volt lehetőségük festményeket készíteni, melyeket haza is vihettek.

A program teljes kikapcsolódást adott a gyerekeknek, megtapasztalták az alkotás örömét. Rádöbbentek arra, hogy festői ismeretekre nincs szükség ahhoz, hogy valaki alkotni tudjon. Elég az alkotás és az élmény iránti vágy, az akarat és a kezdeti bizonytalanság leküzdése, hiszen a művészet mindenkié.

Köszönjük iskolánk igazgató nénijének Žiaček Adriannának, hogy megszervezte és ezáltal létrejöhetett ez az igazán értékes bemutatkozó, amely ideje alatt tanulóink élményekben és sikerekben gazdag órákat tölthettek.

Mesár Andrea, pedagógus

Felejthetetlen angolóra Simonnal


2015.november 19-én a Zsigárdi Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola diákjai felejthetetlen élményekben gazdagodtak, ugyanis az angolórájukat Simon Andrew, egy valódi angol anyanyelvű lektor tartotta. A gyerekeknek alkalmuk nyílt megízlelni az eredeti angol nyelvet. Simon rögtön az első perc után feloldotta a feszültséget, átrendezte a tantermet, a diákok körben ültek körülötte, és kötetlen beszélgetést folytatott velük, amelybe minden egyes tanulót bevont. Az angol lektor lenyűgözte a tanulókat humorával és közvetlen stílusával. A gyerekek tátott szájjal és csillogó szemmel csodálták őt, és élvezték az angolóra minden egyes mozzanatát. Simon igyekezett érthetően beszélni, hogy minden tanuló megértse az utasításokat és mindenki bekapcsolódhasson az órába. A tanóra vége felé a gyerekek már teljesen feloldódva és érdeklődve angolul tettek fel neki magánjellegű kérdéseket. Kiderült, hogy Simon Angliából származik, pontosabban Northamptonból, de már lassan tíz éve Szlovákiában él feleségével és két gyermekével. Felesége magyar anyanyelvű, és gyermekeiket magyarul és angolul is tanítják. Az angol nyelvet már hazájában, Angliában is oktatta, és Szlovákiában is tanít nyelviskolában. Simon szerint fontos az élő kapcsolat a nyelvvel, hogy a tanulók hallják és beszéljék is a mindennapi nyelvet. Szerinte a nyelvtanulás alapja a kommunikáció, hogy merjenek a tanulók megszólalni a tanult idegen nyelven, amihez persze szükséges a nyelvtani szabályok elsajátítása is. Az ideális idegen nyelvoktatás kiscsoportokban folyik, ahol minden egyes tanuló ki tudja fejezni gondolatait, tehát minden tanulónak szóhoz kell jutnia a tanítási órán. Simon tanácsait megfogadva folytatjuk a nyelvtanulást és oktatást, és ahogy ezt idáig is tettük, továbbra is megpróbáljuk tanulóinkat a kommunikációra ösztökélni.

Barczi Andrea, pedagógus